Miskolczy Ambrus: Tiszta forrás felé… - Közelítések Bartók Béla és a Cantata profana világához (Budapest, 2011)
Jegyzetek
JEGYZETEK 1246 Juhász Anikó: Nyikolaj Bergyajev: Bp., 1984, 104. 1247 Bergyajev: Önmegismerés, 287. 1248 Bergyajev: Önmegismerés, 284-285. 1249 Szabolcsi: Kodályról és Bartókról, 370. 1250 Balázs: Napló. I. 359. 1251 Mircea Eliade: L’épreuve de latyrinthe. Paris, 1983, 146. 1252 Florin Jurcanu: Mircea Eliade: prizonierul istoriei. București, 2005, 628. 1253 Lehrstoff Sammlung und Grundplan fur die weltanschauliche Schulung der Nationalsozialistischen Deutschen Arbeiterpartei. (Az előszót A. Rosenberg írta.) [H. n. é. n.] 1254 Turcanu: Mircea Eliade, 354. 1255 Klaus Vondung: Magie und Manipulation. Göttingen, 1971, 159-171. 1256 MTAKK, Ms. 10480/18. Révai József: Zenei életünk kérdéseiről. Révai hozzászólását Mérai Tibor foglalta össze és írta le, és a részletekre nem tért ki. 1257 Peter Laki: The Gallows and the Altar: Poetic Criticism and Critical Poetry about Bartók in Hungary. Bartók and his World. Szerk. Peter Laki. Princeton, 1995, 92. 1258 József Attila: Összes művei, III. 277. A költemény első három szakasza emlékeztetőül: Tied vagyok, tied, hazám! / E szív, e lélek. / Kit szeretnék, ha tégedet / Nem szeretnélek? // Szentegyház keblem belseje, / Oltára képed. / Te állj, s ha kell a templomot / Eldöntöm érted. // S az összeroskadó kebel / Végső imája: /Áldás a honra, istenem /Áldása rája! -1259 József Attila: Összes művei, III. 99. 1260 József Attila: Összes művei, III. 99. 1261 Angi István: A bartóki dallamvilág retorikája. Parlando, 2007, 2. sz. 21. 1262 Stachó László: Szép vagy, gyönyörű vagy... Magyarország? http://epa.oszk.hu/00800/00835/00101/2089.html (2011-02-07) 1263 József Attila: Összes művei, 111. 23-24. 1264 MTAK.K. Ms 5649/378. Szabolcsi Bence: Ember és természet Bartók világában. Hosszabban és bővítve nyomtatásban: Szabolcsi Bence: Ember és természet Bartók világában. Zenetudományi tanulmányok. X. 1962. valamint Szabolcsi: Kodály. 310-323. Eredetileg német nyelvű előadás volt. 1265 Szabolcsi: Kodály. 319. 1266 Tverdota György: szublimálom ösztönöm ”, József Attila-versek elemzései. Bp., 2006, 246-259. 1267 PIM, V. 3482/60. Szántó Judit: József Attila és a zene. „Az elmondottakat 1936-ban a Japán kávéházban mondotta el József Attila. Egy hangversenyműsor volt előtte 1930. jan. 30-tól, Bartók- Kodály-Debussy estjének műsora. Ez juttathatta eszébe az elmondottakat.” Szántó Judit nem tudott arról, hogy a költő írni akart Bartókról, viszont jelezte: „József Attila múzeumában őrizzük noteszát. Címfelirat: Bartók Béla Csalán u. 27. sz. Tel: 6-47-56. Délu. 1 és 2 között vagy este fél 9-kor. Nem találkoztak soha, csak ismeretlenül várta koncert után Bartókot vagy Kodályt, hogy ellesse pillantásukat, és alázatosan köszönjön a nagyoknak kijáró tisztelettel.” A jelzett időpont arra a találkozóra utal, amelyet megbeszéltek, de elmaradt, mert a költő elaludt, ugyanis „érdekesnek tartott ötletemet »Bartók Béla disszonanciájáról« meg akartam inni a keddre virradó éjszakán”, de „elaludtam a találkozót, mert reggelig dolgoztam”. Megígérte, hogy telefonálni fog, de hogy mi történt, nem tudjuk. József Attila levelezése. Szerk. Stoll Béla. Bp., 2006, 487. 1268 Lukács György levelezése (1902-1912). Bp., 1981,291. 1269 Popper Leó: Népművészet és a forma átlelkesítése. Magyar Filozófiai Szemle, 1972, 2. sz. 261. 1270 Bartók Péter: Apám. Bp., 2004, 283. 1271 OSZKK, VI. 155. 1272 MTAKK, Fond VI. 175. 1273 Zolnai: Nyelv, 294. 1274 Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés. Bp., 1989, 89. (6.522)