Molnár Gyöngyvér: A Rasch-modell alkalmazási lehetőségei az empirikus kutatások gyakorlatában - Kutatás-módszertani kiskönyvtár (Budapest, 2013)
1. Mérés-értékelés a fizikai világban és a társadalomtudományokban
zet) által szervezettPOF országos reprezentatív felmérések (lásd Báthory, 1983), illetve az OPI, majd OKI (Országos Közoktatási Intézet), illetve KAOKSZI (Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény) által szervezett monitorvizsgálatok (Vári, 1997) is. (2) A másik jelentős pedagógiai mérés-értékeléssel foglalkozó kutatóközpont kialakítása Nagy József nevéhez köthető. Vezetése alatt az akkori József Attila Tudományegyetem (ma Szegedi Tudományegyetem) Pedagógiai Tanszékén számos - egyrészt a tudás egyszerűbb elemeinek vizsgálatára (Nagy, 1971, 1973), másrészt különböző tantárgyak teljes tananyagát lefedő tudásszintmérő - teszt került kidolgozásra, illetve országos reprezentatív mintán bemérésre. A teszteket ismertető Standardizált témazáró tesztek sorozat 18 kötete 1973 és 1975 között jelent meg. A sorozat utolsó összefoglaló kötete a tesztfejlesztés módszereit tárgyalja (Nagy, 1975). Ezzel Nagy József lerakta az objektív iskolai visszacsatoló mechanizmusok kiépítésének alapjait. Ugyanezen iskola keretein belül a 80-as években sor került több képesség tág életkori intervallumot átfogó fejlődésének vizsgálatára is (Nagy 1987), amit az újszerű tudásszintmérő koncepciók kidolgozása és megvalósítása (lásd diagnosztikus értékelés, Vidákovich, 1987, 1990), majd az alapműveltségi vizsgaközpont megalapítása és az alapműveltségi vizsgát előkészítő munkálatok, tesztek, feladatbankok kidolgozása (Nagy, 1997) követett. Mindezen reprezentatív mintán alapuló kutatások klasszikus tesztelméleti eszközöket alkalmaztak az eredmények elemzése során, a valószínűségi tesztelmélet (Item Response Theory; IRT) eszközrendszerét, a benne rejlő lehetőségeket nem használták ki a kutatók. A Kiss Árpád nevével fémjelzett vonulathoz kötődően a monitorvizsgálatok utódjaként és a PISA-vizsgálatok nyomán - azok