Pléh Csaba - Mészáros Judit - Csépe Valéria: A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológiatörténet (Budapest, 2019)
INTÉZMÉNYEK ÉS SZAKÁGAK A MAGYAR PSZICHOLÓGIA UTOLSÓ ÉVTIZEDEIBEN - Akadémiai intézmények és diszciplínák - SÉRA LÁSZLÓ: Fordulópontok az erdélyi magyar pszichológia történetében: 1870–1970
Fordulópontok az erdélyi magyar pszichológia történetében: 1870–1970 � 233 Dewsbury, Donald A. (1994). Harkai Schiller Pál élete és munkássága. Pszichológia, 14(3), 377–398. Eredeti: Paul Harkai Schiller: The influence of his brief carrier. In Kimble, G. A., Boneau, C. A., Wertheimer, M. (szerk.). Portraits of Pioneers in Psychology . Mahwach, N.J.: Lawrence Erlbaum, 281–293. Dewsbury, Donald A. (1996). Schiller kutatásainak jelentősége az újabb fejlemények fényében. Pszichológia, 16(2), 133–147. Eredeti: Paul Harkai Schiller . Psychological Record, 44, 307–350. Dobos, Corina (2013). Pavlovian reinterpretations: medicine and ideology in 1950s Romania. 24th International Congress of History of Science, Technology and Medicine. http://ucl. academia.edu/CorinaDobosPalasan/Talks Egyed Péter (2008). A nemzeti filozófia kezdetei. Filozófiaoktatás a protestáns gimnáziumokban Erdélyben a XVIII–XIX. század fordulóján. MTA Kisebbségkutató Intézet pályázati anyag. Megjelenés alatt. http://egyszerk.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=75es p=6442#top Elekes Miklós (1936). Iván Petrovics Pavlov és a reflexológia. Korunk, 11(5), 404–408. Erős Ferenc (1991). A pszichoanalízis fogadtatása a két világháború közötti baloldali szellemi mozgalmakban. In Kiss György (szerk.) Tanulmányok a magyar pszichológiai történetéből. Budapest: Akadémiai Kiadó, 56–78. Erős Ferenc (1986). A Korunk című folyóirat és a pszichoanalízis. Pszichológia , 6(2), 293– 307. Exner , Sigmund (1873). Experimentelle Untersuchung der einfachsten psychischen Processe: Erste Abhandlung. Archiv für die gesammte Physiologie des Menschen und der Thiere, 7, 601–660. Faragó József , Incze Miklós, Katona-Szabó István és Sebestyén Kálmán (1999, szerk.) (). A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem, 1945 – 1959 . Budapest: Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete – Bolyai Egyetemért Alapítvány Farkas Magda (1980). Tanúságtétel a lélektan használhatóságáról. Korunk, 39(4), 309–311. Farkas Cs. Magda (1998a). Lélektani Intézet teremtése a Bolyai Tudományegyetemen. Szabadság, (Kolozsvár) X. évf. 164. sz., 6. Farkas Cs. Magda (1998b). Mindennapok a Bolyai Tudományegyetemen a lélektan bűvöletében. Szabadság , (Kolozsvár) X. évf. 180. sz., 5. Farkas Cs. Magda (1999). Kísérleti lélektani iskola. In Faragó J. (szerk.) A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1945–1959. Megszüntetésének negyvenedik évfordulóján. Budapest: Bolyai Egyetemi Alapítvány, 141–149. Farkas Cs. Magda (2000). Kísérleti lélektani műhely Kolozsváron. Erdélyi Pszichológiai Szemle, 1 (1), 6–18. Fekete Ferenc (1939a). A mai francia lélektan. Korunk, 14(1), 86–87. Fekete Ferenc (1939b). A gyakorlati lélektan területei. Korunk, 14(5), 467–468. Fekete Ferenc (1940). A Binet–Simon módszer Romániában. Korunk, 15(9), 809. Fodor Katalin (1969). Information theory and word association originality. Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Seria Psychologia – Paedagogia . Cluj, 39–43. Fodor Katalin (1983). Tudat és jelentés . Bukarest: Tudományos és Enciklopédiai Könyvkiadó Fodor Katalin (1985). A szójelentés-képzés fejlődési folyamatának lélektani kutatása. Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények (Kolozsvár), 2992), 127–134. Fodor Katalin (1990). Az erdélyi magyar nyelvű gyermek – és neveléstani szakirodalomról. Korunk, 3./1(9), 1221–1224.