Pléh Csaba - Nyíri Kristóf (szerk.): A tények utáni világ mítosza - A humán tudományok alapkérdései 10. (Budapest, 2022)
TÉNYEK ÉS ELMÉLETEK A HUMÁN TUDOMÁNYOKBAN - Ritoók Zsigmond: Homéros és a hálózatok
160 RiToók zsigmond az ismétlődések halmozódása lehetőséget teremt az (esztétikai) általánosításra. A hallgató állandóan alapjában számára ismerős elemek között mozog, tehát az egész világot a halmozott ismétlések alapján értelmezi. Ha az egyes esetek egy-egy alapformára vezethetők vissza, akkor a világ a maga egészében mint bizonyos alapformák változatainak összessége jelenik meg. 8. Hősdal és eposz Ezzel azonban a hősdal és az eposz különbözőségének vagy kapcsolatának kérdéséhez is jutottunk. A hősdal mindig egyes eseteket, egyedi jelenségeket ábrázol, s mikor ezek kellőképpen felhalmozódtak, és a sok egyes eset nyomán a lényegében nem túl nagy számú alapforma fokról fokra világossá válik, van meg a lehetősége annak, hogy ezeket összegezzék. Először talán csak egymás mellé rendelő összeadás formájában, de később magasabb fokon, mindenesetre egy tényezőnek rendelve alá valamennyi részletet. Mert ahogy a formula sem azonos elemeinek puszta összegével, s mindig egy elemnek van a többi alárendelve, s ugyanez érvényes mutatis mutandis magasabb szinteken, úgy összegezi, halmozza fel és integrálja az eposz a hősdalokat, az azokban kidolgozott szerkezeteket magasabb szinten rendelve alá egyetlen nagy szerkezetnek, s ábrázolva ezzel együtt a világot valamely, a kor számára alapvető értéknek, élménynek a szempontjából, a részleteket ennek rendelve alá. Így tudja az eposz költője megteremteni a világ költői képét, a kor lényeges összefüggéseinek teljességét (totalitását) megragadó „szemléleti egészt” (József Attila kifejezése). Ezt teszi az Ilias költője. Két, valószínűleg jól ismert tipikus, talán maga által is külön-külön sokszor előadott elbeszélésszerkezetet, a becsületében megsértett és ezért haragvó hősről és a megölt barátjáért bosszút álló hősről szólót összekapcsolta. Eredetileg mindkettő lezárt, kerek egész volt, az egyikben a hős becsülete. τιμή-je (timē) a görög heroikus arisztokráciának ez az alapértéke anyagi és erkölcsi elégtétel által helyre lett állítva, a másikban a hős teljesítette kötelezettségét, mely a barátja iránti φιλία-ból (philia).