Poór József - Bóday Pál - Vitay Zsuzsanna (szerk.): Trendek és tendenciák a kelet-európai emberi erõforrás menedzsmentben (Budapest, 2009)
Második rész: HR-országtanulmányok
15. HR SZLOVÉNIÁBAN A 2005-ös évben az egy főre eső társadalmi össztermék 23 250 dollár volt, ami a legmagasabb az EU-hoz 2004-ben csatlakozott államok közül, sőt az EU-átlag 84%-át teszi ki. A szlovén nemzeti valutában, talárban ez az érték 1816 milliárd, 7,2%-al magasabb, mint az előző évben. A társadalmi össztermék növekedése a 2006-os év első felében a 2005-ös év hasonló időszakához képest 5%-os volt. Az infláció 2005-ben 2,5%-os volt. A gazdasági növekedés pedig 4-5%-ot tett ki, így Szlovénia gazdasága eleget tesz maastrichti követelményeknek, és 2007. január 1-jén az eurózóna tagja lesz. Szlovénia mai kormányát, mely 2004 novemberében alakult meg, Janez Jansa kormányfő vezeti. A 18 tagú kormány a Szlovéniai Demokrata Párt, az Új Szlovénia - Keresztény Néppárt, a Szlovéniai Néppárt és a Szlovéniai Nyugdíjasok Demokrata Pártjának koalíciója alapján jött létre. Bár Szlovénia a függetlenedése előtt is gazdaságilag fejlett terület volt, a gazdasági szerkezetváltás és átmenet itt sem játszódott le nehézségek nélkül. Az 1992-es évben például az egy főre eső GDP csak 6052 dollár volt, és 200%-os inflációval kellett megküzdeni. Ennek leküzdésében és az árak stabilizálásában jelentős szerepe volt az 1999-ben bevezetett hozzáadottérték-adónak (VAT). Az átmenet során államháztartási hiány is jelentkezett. Míg 1997-ben a bevételek és a kiadások egyensúlyban voltak, addig 2000-ben 594,2 millió dollár deficitről számoltak be a jelentések. A gazdasági nehézségek okai között az is fontos szerepet játszott, hogy a polgárok ellenezték a szlovéniai gyárak külföldi befektetőknek való eladását. Ez természetesen az FDI alacsony értékét eredményezte. Ennek ellenére a kormány 2000-ben egy részletes programot dolgozott ki a külföldi befektetések ösztönzésére. Bár 2000-ben az FDI értéke a GDP 1%-át tette ki, azt szerették volna elérni, hogy 2004-re ez az érték a GDP 3%-ával legyen egyenlő. A 2001 és 2003 közötti időszakra a gazdasági fejlődés lassulása volt jellemző. 2005-re azonban a költségvetési deficit kb. 320 millió dollárra csökkent. Az, hogy a gazdaság ismét fejlődni kezdett, a dolgozók magas termelékenységének és a bérek teljesítményarányosságának volt köszönhető. A szlovéniai lakosok iskolázottsági szintje is kimagaslóan magas. Már 1998-ban több mint 30 egyetemista jutott 1000 lakosra Európa legfejlettebb országaihoz hasonlóan. Évente pedig több mint 11 ezer fiatal szerez felsőfokú diplomát. Szlovénia külkereskedelme az önállósodás után Németország, Ausztria, Olaszország és Franciaország felé fordult. A külkereskedelmi tevékenység nagyon jelentős, hiszen a kivitel és a behozatal összege a GDP 120%-át teszi ki. Ez azonban azt is jelenti, hogy a szlovén gazdaság, a nyitottsága miatt, nagyon érzékeny a nemzetközi gazdasági és világpiaci történésekre. A 2005-ös évben az ország kivitele 14,4 milliárd euró volt, míg a behozatal 15,8 milliárd eurót tett ki, így 1408 millió eurós külkereskedelmi deficittel kell számolni. Szlovénia főleg villamosipari, vegyipari termékeket és járműveket exportál. Szlovénia jelenlegi külföldi tartozása 18,97 milliárd dollár. Szlovéniában az aktív lakosság az össznépesség 49,5%-át teszi ki, 2005-ben pedig 920 ezer lakost foglalkoztatott. Az elmúlt évek során a foglalkoztatás állandó növekedése volt tapasztalható. A 2006-os évben kb. 928 ezer foglalkoztatott várható, ami