Reybrouck, David Van: A választások ellen (Budapest, 2017)
„Furcsa idők járnak a demokráciára: úgy tűnhet, mindenki vágyik rá, de hinni már senki nem hisz benne” - kezdi könyvét a flamand szerző, aki korábbi figyelemfelkeltő esszéje. A populizmus védelmében után újabb fontos és provokatív írással gazdagítja a 21. századi politikai röpirat műfaját. A válság jelei egyértelműek: miközben világszerte egyre többen vallják magukat a demokrácia hívének, történelmi mélypontra süllyedt a parlamentekbe, a kormányokba és a politikai pártokba vetett bizalom, évről évre csökken a választásokon való részvételi hajlandóság, s egyre inkább tér nyílik a populista pártok és vezetők számára. Reybrouck történeti és strukturális oknyomozása során feltárja a demokrácia betegségének szimptómáit és okait, majd jó orvosként javaslatot tesz a gyógymódra is. A probléma gyökerét a választások intézményének mai gyakorlatában látja, s felhívja rá a figyelmet: eme eszköz bevezetésének valódi oka a 18. században az volt, hogy kizárja a többséget a hatalom gyakorlásából, a mindenkori elitnek juttatva az irányítás szerepét. Ugyanez az eszköz ma is meghatározó szerepet játszik a politikai pártok és vezetőik közötti - leginkább a szavazatok elnyerését célzó - küzdelmek nagy színjátékában. Ám a demokrácia 2500 éves történelmében találunk példát olyan alternatív módszerekre, amelyek jól átgondolt beemelése a demokrácia mai gyakorlatába segíthet a probléma megoldásában, lehetővé téve az emberek közvetlenebb részvételét a politikában. E kis kötetet mindenkinek érdemes elolvasnia, aki érezte valaha úgy, hogy a politikai csatározásoknak nem sok közük van a mai világ valós problémáihoz, s még kevésbé azok megoldásához - röviden, hogy nincs valódi beleszólása a politikába.