Sárközy Réka (szerk.): Kinek a történelme? Emlékezet, politika (Budapest, 2018)
Trianon
SZER't'ARTÁSOSSÁG, PÁ'l’OSZ Szertartásosság, pátosz Különleges az interjúk közé illesztett nagyszámú irodalmi idézet, vers, naplórészlet, politikai írás és sok egyéb rövid prózarészlet szerepe a filmben - ezekből már idéztem is néhányat. Dramaturgiai funkciójuk az előttük elhangzott szövegek tartalmi kiemelése, „megemelése”, a lélek megszólítása, a befogadás elősegítése - így válnak a rítus alkotóelemeivé. A rítus átélhetőségét szolgálja a drámai megjelenítés, a sűrített és többrétegű szimbólumok használata. A mindennapoktól elkülönülő, szakrális világot képekben fogalmazza meg, ezek egyben az értékek hordozói is. Koltay igyekezett minden fellelhető, Trianonhoz kapcsolódó irodalmi emléket felkutatni: Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, Juhász Gyula, Sinka István, Nagy László, Márai Sándor, Illyés Gyula képviselik az ismert költőket. Helyet kapnak a szemelvénygyűjteményben a revizionista költők is, mint Reményik Sándor, Wass Albert, Gyóni Géza, Somogyváry Gyula, Sajó Sándor, Kiss Menyhért, valamint Papp-Váry Elemérné rettenetes hosszú versével,127 a kortársak közül Döbrentei Kornél és Szentmihályi Szabó Péter. A versek változó színvonalúak, a legtöbb vers és prózarészlet Wass Alberttól származik, öszszesen tizenkettő. Koltay az irodalmi kánon megkérdőjelezhetetlen alkotásait (Ady: Krónikás ének 1918-ból vagy a Magyar jakobinus dala, Vörösmarty: Szózat) ugyanúgy beleszőtte a filmbe, mint a legrémesebb irodalmi giccseket. Sajnos ezzel olyan műveket is irodalmi szintre emelt, amelyek a legelnézőbb kritikával sem tekinthetők élvezhető alkotásnak, már csak képzavaraik, nyelvi, stilisztikai képtelenségeik miatt sem: „Fiúk, hová tűnt a virtus, hol lakik, / meddig hátrálunk még a méhfalig? / Szent Szűz Népe! - mintha a szülőcsatorna / a feltámadás dögtemetője volna, / mintha barackvirágból is gyászszag lengne, / betemet az abortuszok macska, szennye.”128 Az ehhez hasonló, rendszerint hosszú (az idézett mű is nyolc versszakból áll) és kínos versek a filmet nézhetetlenül lassúvá, vontatottá teszik azok számára, akik tartalmával, érzelmi túlfűtöttségével nem azonosulnak. A kiválogatott versek legjellemzőbb motívumai a revizionizmus már ismertetett szimbólumkészletéből merítenek. A színészek (Csurka László, Dörner György, Jászai László, Koncz Gábor, Selmeczi Roland, Sinkovits Imre, Moór Marianna, Götz Anna, Varga Klári és mások) vagy a mély 127 A Magyar Hiszek egy összesen 15 versszak. 128 Döbrentei Kornél: Hová tűnt a vitézség, fiúk?