Sebes Anna: Emberállat (Budapest, 2008)
Második rész: Konfliktusok
KONFLIKTUSOK AZ EMBERNÉL Az agresszió elfojtása megbetegíthet. Egy példát hoz erre G. Devroede kanadai sebész, az emésztési zavarok specialistája. Egyik betege (vastagbél-, rectum- és anusproblémákkal küszködve) három éven keresztül nem nyilvánította ki érzelmeit. Az orvos elhatározta, kiprovokálta, hogy a beteg pszichológiailag fájdalmas érzelmeit valamilyen formában kifejezze. Hat órán keresztül várakoztatta a váróteremben, de mikor nyomát sem látta páciense dühének, tovább feszítette a húrt egészen addig, amíg a beteg meg nem sokallta és a dühtől vörössé válva, elkezdett tiltakozni. Ezek után képessé vált arra, hogy az orvosnak megnyíljon, és ez betegségére is kihatott. Ha ugyanis nem szabadul fel a düh, akkor belülről rágja az embert, és élete (betegsége) változatlan formában fennmarad (Devroede 2002, 273- 274). ____________________________ szocializált (azaz kiképzett) katonáinál. A Vietnamban vagy Irakban harcoló amerikai katonák kiképzésük során olyan mentális manipuláción mennek keresztül, amely a hím csimpánzokban is meglevő ösztönökre támaszkodva a legerőszakosabb indulatokat, ösztönöket hívja elő bennük. Ősemberi emóciókat élnek át a másik ember üldözése közben, a fegyverek birtokában, fizikai, szexuális és szimbolikus erőfölény, hatalmi helyzet birtokában (hiszen szó szerint élet és halál urai), valamint az ellenségtől való sokszor irracionális félelem során. A csoportosan végrehajtott akciók során az „ellenséget” nem ismerik, nem értik, így nem alakul ki bennük empátia iránta. Mindezek következménye, hogy a katonák agyában a többi hím előtti bátorság bizonyítása során, illetve az ölés, a támadás/üldözés 30. kép: Szex és agresszió összefüggése 163