Szabadfalvi József: A magyar jogbölcseleti gondolkodás kezdetei. Werbőczy Istvántól Somló Bódogig (Budapest, 2011)
Bölcseleti jogi gondolkodásunk előtörténete
tén ebben az évben döntött úgy az uralkodó, hogy Budára, a királyi palotába helyezi át a nagyszombati egyetem székhelyét, mely néhány évvel később Pesten (1784) talált végleges otthonra. A 19. század első évtizedében Hirs Mihály (1750-1809),63 majd pedig közel két évtizeden keresztül Markovics Pál (1758-1832)64 neve fémjelezte a jogbölcselet egyetemi szintű oktatását. Az eddig említett tanárok - egészen Szibenliszt Mihály 1829 végétől kezdődő „helyettes” tanárságáig - többnyire a legcsekélyebb önállóság nélkül Martini tételeihez ragaszkodva adták elő a jogbölcseletet. A pesti egyetemen az észjog tanítása és művelés terén Virozsil Antal 1832-es kinevezése hozott valóban új korszakot. A jogbölcseleti diszciplína első hazai művelőinek kétségtelen érdeme a korabeli természetjogi felfogás általános tanainak a magyar viszonyokra való alkalmazása. A modern állam és jog alapjának szerződéselméleti magyarázata még a Martini-féle interpretálásban is a reveláció erejével hatott a korabeli Magyarországon. A történeti jogi szemléletmód. A történeti jogi iskola a 19. század első felében - amikor Németországban szinte kizárólagos, politikai eszközökkel is támogatott pozíciókkal rendelkezett - Magyarországon a jogtudomány művelőire alig volt hatással.65 A történeti jogszemlélet a reformkor idején csupán Frank Ignácz (1788-1850),66 63 Hirsch Mihály fő műve: Positiones ex iure digestourm et iure criminali. Tymaviae, 1775. 64 Markovics Pál fő műve: Praelectiones academicae de iure naturae. I—II. Pestini, 1811/12. 65 Pólay Elemér: A pandektisztika és hatása a magyar magánjog tudományára. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Juridica et Politica. Tom. XXIII. Fase. 6. Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged, 1976. 90. skk. p. 66 Frank Ignáczról bővebben: Pauler Tivadar: Emlékbeszéd Frank Ignácz m. acad. tag felett. Tartotta a M. Académia ülésén nov. 25. 1850. Pest, 1851. (Újból megjelent: Pauler Tivadar: Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez... 158-171. o.); Fürst László: Frank Ignác (1788-1850) In Jogi professzorok emlékezete... 52-64. o.; Eckhart Ferenc: A jog- és államtudományi kar története 1667-1935... 341-349. o.; Szabó Imre: A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon... 152-154. o.; Horváth Pál: Frank Ignácz és a történeti jogi iskola. In Horváth Pál: Tudománytörténeti és módszertani kérdések a jogtörténet köréből. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1974. 115-207. o.; Pólay Elemér: A pandektisztika és hatása a magyar magánjog tudományára... 92-109. o.; Horváth Pál: Frank Ignácz (1788-1850). In Hamza Gábor (szerk.): Magyar jogtudósok. II. köt. Professzorok Háza, Budapest, 2001. 13-28. o.