Szabadfalvi József: Kísérlet az új magyar jogfilozófia megteremtésére a 20. század első felében (Budapest, 2014)
I. A jogbölcselet állapota az elmúlt századfordulón
I. A JOGBÖLCSELET ÁLLAPOTA AZ ELMÚLT SZÁZADFORDULÓN 43 Számos művében adta jelét a jogbölcseleti kérdések iránti nyitottságának Szászy-Schwarz Gusztáv (1858-1920),125 a római jog és a modern civilisztika kiemelkedő hazai képviselője.126 A nagy példaképének és tanítómesterének tekintett Jheringhez hasonlóan a magánjogtudomány megújítását nem tudta elképzelni megfelelő filozófiai megalapozás nélkül. Legfőbb törekvése az volt, hogy szembenézzen az elmúlt századforduló jogi gondolkodásában tapasztalható fejlődési tendenciákkal, illetve a különböző kortárs irányzatok igényeivel, mely szerint a gyakorló jogásznak, a jogtudósnak, illetve a jogtudománynak a legfőbb feladata, hogy „a jogot az élettel összhangzásba hozza".1927 Jhering hatása alatt jutott el a teleologikus jogfelfogáshoz, melynek révén a magyar jogtudományban az akkoriban kibontakozó érdekkutató irányzat előhírnökévé vált, ugyanakkor - s ebben is hasonlóság mutatkozik egykori mesterével - nem lehet azt állítani, hogy az Interessen jurisprudenz hazai meghonosítója lett volna.128 Egész munkásságát, azon belül jogbölcseleti indíttatású törekvéseit tekintve megállapíthatjuk, hogy mindenképpen túllépett 125 Szászy-Schwarz Gusztáv (1911-ig Schwarz Gusztáv) életéről és munkásságáról lásd bővebben: Besnyő Bernát: Szászy-Schwarz Gusztáv emlékezete. Katz G. Könyvkereskedése, Budapest, 1933.; Szladits Károly: Szászy-Schwarz Gusztáv emlékezete. Klny. a „Magyar Jogászegyleti értekezések" 6. számából. Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda-Rt., Kecskemét, 1934.; Szabó Imre: A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon... 324-325., 343-344. o.; Pólay Elemér: A pandektisztika és hatása a magyar magánjog tudományára. Acta Universitatis de Attila József Nominatae. Acta Juridica et Politica. Tom. XXIII. Fase. 6. Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged, 1976. 138-151. o.; Peschka Vilmos: A magyar magánjogtudomány jogbölcseleti alapjai. Állam- és Jogtudományi Intézet Értesítője II. köt. (1959) 1-2. sz. 59-64. o.; Hamza Gábor: Szászy-Schwarz Gusztáv. In: Hamza Gábor (szerk.): Magyar jogtudósok. II. köt. Professzorok Háza, Budapest, 2001. 73-82. o.; Szabadfalvi József: Szászy- Schwarz Gusztáv jogbölcseleti nézetei. Jogtudományi Közlöny, LXV. évf. (2010) 3. sz. 115-123. o.; Sándor István: Szászy-Schwarz Gusztáv munkássága. In: Acta Facultatis Politico-Juridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Tom. XLVIII. ann. 2011. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2011.147-179. p. 126 Jogbölcseleti nézeteinek „mélyreható" jellegéről rendkívül pozitívan nyilatkozik Notter Antal, a hazai neoskolasztikus szemléletmód jeles alakja. Vö. Notter Antal: A természetjog. Szent-István-Társulat, Budapest, 1906. 6. o. 127 Szászy-Schwarz Gusztáv: Új irányok a magánjogban. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1911.149. o. 128 Az érdekkutató jogtudomány jelentőségéről és a kortárs jogelméleti irányzatokhoz fűződő viszonyáról, különös tekintettel a magánjogtudományra gyakorolt hatásáról lásd: Nizsalovszky Endre: Az érdekkutató jogtudomány a magánjogban. Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. Osztályának Kiadványai. V. köt. 7. sz. Debrecen, 1933.