Szabó Tibor: Lukács György, az autonóm filozófus. Kritikák, viták, teóriák (Budapest, 2017)
2. "Megélt gondolkodás" vagy "újragondolt élet"?
2.1. A LUKÁCSI ÉLETÚT - A TÉNYEK TÜKRÉBEN „A nagy realisták - műveikben, ábrázolásaikban - mindig a demokrácia szövetségesei, akár tudják ezt, akár nem, akár akarják, akár nem, feltéve, hogy igazán nagy realisták.” József Attiláról tartott 1945-ös előadásában a költő és a párt viszonyát úgy oldja fel, hogy „a pártköltő sohasem vezér vagy sorkatona, hanem mindig partizán. Vagyis, ha igazi pártköltő, mely egyetértésben van a párt történeti hivatásával, a párt által kijelölt nagy stratégiai útvonallal. Ezen belül azonban egyéni eszközeivel szabadon, saját felelősségére kell, hogy megnyilatkozzék”.117 Ez a gondolata válik majd az 1949-es„Lukács-vita” egyik központi kérdésévé. Az 1945 utáni időszakban Lukács intenzíven ápolja külföldi kapcsolatait. Egyre több helyre hívják előadni. 1946 szeptemberében - amikor Európa sorsát Párizsban újból megrajzolták és szentesítették a trianoni határokat . Genfben részt vesz a Rencontres Internationales elnevezésű filozófuskongresszuson, ahol a téma a HEsprit Européen volt. Lukács Arisztokratikus és demokratikus világnézet címmel tartott előadást, amelyben a polgári demokrácia válságáról, a haladás, az ész és a humanizmus kérdéseiről beszélt. Ennek anyaga franciául és magyarul is megjelent 1946-ban. A találkozón vitatkozott össze Karl Jaspersszel arról, hogy lehet-e a marxizmust tudományos elméletnek tartani. Ott találkozott a francia Maurice Merleau-Pontyval is. 1947-ben előadókörúton vett részt Svájcban. Valószínűleg ekkor véglegesítették A fiatal Hegel könyvének kiadását. Ugyanez év decemberében részt vett egy milánói nemzetközi filozófiai konferencián, ahol A marxista filozófia feladatai az új demokráciában címmel tart előadást.1918 Most is fiatalkorának nagy kérdéseivel küszködik: „Van választás? Van döntés? És pedig egyénileg is, társadalmilag is? Ha pedig van, milyen mértékben egyeztethető össze ez a döntés a történelmi szükségszerűség kérdésével? Van az egyes embernek (és erkölcsi magatartásának) befolyása a történelmi eseményekre? 117 Lukács György: Irodalom és demokrácia, Budapest, 1948. Szikra kiadás, 131. old. 118 Ebben az„új demokrácia” kulturális és morális helyzetét állítja szembe az irracionalizmus és a nihilizmus „zabolátlan szubjektivizmusával". Lukács György: A marxista filozófia feladatai az új demokráciában, (Budapest), é. n. Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet kiadása, 22-23. old.