Széchy Éva (szerk.): Új felismerések és kihívások az ember formálásáról (Budapest, 2005)
II. Társadalmi mozgás és nevelés
AGÁRDI PÉTER dás kori megítéléséről. Együtt olvashatók nála mindazok a narratívák, kánonok és esztétikák is, amelyeket azóta lejártnak tekintenek, anakronisztikusnak minősítenek az eltelt két évszázad tragikus tapasztalatai, valamint a „posztmodern” doktrínái. De legyen akár túlcsordulóan naiv, anfklérista és utópikus is az idézett humboldti kultúra- és emberségfelfogás, egy alapjaiban már más struktúrájú és műveltségszerkezetű 21. század írástudói, kulturális eszmélkedői (jó, nevezzük őket álmodozóknak) sem adhatják alább a terentiusi-kanti-József Attila-i lényeget illetően. Hiszen mi, ha nem az énünknek a világgal való összekapcsolódása, ennek borzongató és megörökítő katartikus átélése adja a művészet lényegét ma is? Mi, ha nem ez az emberiség a mértéke a szellemi termelés működésének és hatékonyságának, illetve a régi és a mai értékeknek? Mi, ha nem a moralitás és a műveltség teremtő folytonossága (nem megdermedése, csökötté rögződése) a biztosítéka az emberiség „túlélésének” és fejlődésének? S vajon minek, ha nem éppen ennek az intézményes segítésére, biztosítására vállalkozik a kultúraközvetítés vertikális és horizontális „hálózata” a családtól kezdve az iskolán, a pedagógián és az andragógián át a tömegkommunikációig? Hivatkozások és rövid szakirodalmi ajánlás Agárdi Péter 2002a. Kultúra és média a magyar ezredfordulón. Tanulmányok. Pécs, PTE TTK FEEFI. 263. Agárdi Péter 2002b. Kultúra, média és hatalom 2001-ben, avagy az ország négy részre szakadása. In Kurtán Sándor - Sándor Péter- Vass László (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2001-től. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, I. kötet, 468-79. Agárdi Péter 2004. A Magyar Rádió utolsó 15 éve. Médiakutató, 6 sz, 5. évf., 3. sz., 93-110, valamint: Tudásmenedzsment, november, V. évf., 2. sz., 69-86. Agárdi Péter 2005. Rátekint-e József Attilára pártfogón e század? A XX. század eleji befogadói horizont és József Attila baloldalisága Tverdota György Eszmélettel szóló könyve alkalmából. Eszmélet, 65. sz., nyár, 19-51. Almási Miklós 2002. Korszellemvadászat. [Esszék.] Budapest, Helikon Kiadó. Arató László 2003. Tizenkét Tézis a magyartanításról. Élet és Irodalom, február 21.4. Babits Mihály 1978. Baloldal és nyugatosság (1930). In Babits Mihály: Esszék, tanulmányok. Szerk. Bella György: Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, II. kötet, 280-285. Babits Mihály 1932. Ady és Párizs. Felolvasás a Zeneakadémián, április 1-jén. In i. m. 336-338. Bárdosi Mónika - Lakatos Gyuláné - Varga Alajosné 2004. A kultúra helyzete Magyarországon. [A KSH statisztikai összefoglalója.] Budapest, Magyar Művelődési Intézet. /Találkozások a kultúrával 4./ Beck Mihály 2004. Parajelenségek és i paratudományok. Budapest, Vince. Császi Lajos 2003. A média tabloidizációja és a nyilvánosság átalakulása. Politikatudományi Szemle, 2. sz., 157-179. Császi Lajos 2003. Tévéerőszak és morális pánik. Budapest, Új Mandátum. Csepeli György 2003. Az én mediatizálása. Kritika, 2. sz., 12-14. Dessewffy Tibor 2004. Bevezetés a jelenbe. Az Információs Kor szociológiája. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.