Szijártó Zsolt: A hely hatalma: lokális szcénák - globális folyamatok - Kommunikáció- és kultúratudományi tanulmányok (Budapest, 2008)
A turizmus etnográfiája
Turizmus és regionalizmus a Káli-medencében. Egy kutatás tapasztalatai Az utóbbi tíz-tizenkét évben Magyarországon is egyre divatosabbá, felkapottabbá vált a régió fogalma. E kérdés kapcsán politikai csatározások alakultak ki államigazgatási döntések előtt és után, heves lobbitevékenység folyt (és folyik) különböző kistérségekben az egyes régióktól való elszakadás, más régiókhoz való csatlakozás érdekében, tudományos tanácskozások, gyűjteményes kötetek is egyre gyakrabban foglalkoznak ezzel a problémával. Ha körülnézünk Nyugat-Európában, még színesebb a kép:régiók tűnnek fel, amelyek politikai önállóságra is igényt tartanak, egyre erőteljesebbé és meghatározóbbá válnak bizonyos régiókban a határon átívelő gazdasági együttműködések, míg más esetben kulturális szinten bukkan fel valamiféle igény a regionális sajátosság elismerésére. A régiófogalom a politikai retorika részévé vált, közmegegyezés alakult ki arról, hogyan szokás/illik a régióról beszélni. Ulf Hannerz, a neves svéd szociológus és antropológus 1980-ban megjelent Exploring the City című művében a nagyváros kutatástörténetéről szólva bevezetett egy fontos megkülönböztetést, amely talán más földrajzitársadalmi-kulturális egységek - így a régiók - kutatása során is alkalmazható. E szerint a város antropológiai vizsgálódásaink során két út áll előttünk: választhatjuk azt, hogy elkülönített, önálló jegyekkel foglalkozunk a városon belül, ezeket elemezzük, azaz egyedi jelenségek összességének, gyűjteményének tekintjük a várost (s ez nem más, mint etnológia a városban), vagy olyan komplex egészként ragadjuk meg, amely a modern poszt- 1 , így például a Magyar Szociológiai Társaság 2000. november 10-11-én Hódmezővásárhelyen éppen Regionalitás - lokalitás a 21. században címmel tartotta meg éves konferenciáját. A jelen tanulmány korábbi, rövidített változata itt került először nyilvánosság elé.