Takács Péter: Az állam szuverenitása - Eszmény és/vagy valóság - Juris dictio (Budapest, 2015)
A szuverenitás elméletének történetéhez
A SZUVERENITÁS ELMÉLETÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ E nézet jelentős részben szintén Jellinekre vezethető vissza, aki Jakob Burckhardt reneszánsz kultúrtörténeti kutatásai nyomán azt állította: „A valamennyi állami képződményt magában foglaló általános kifejezés iránti szükségletnek először Itáliában tettek eleget. (...) A modern állameszme kialakulásával egyidejűleg jelenik meg az azt kifejező szó is."18 Állítása alátámasztására Jelűnek A fejedelem első mondatát idézte: „Tutti gli stati, tutti e' dominii che hanno avuto e hanno imperio sopra gli nomini, sono stati e sono o repubbliche o principati."19 E felfogás hazai elterjedésében - jóllehet a szerző szándékaival ellentétben - Paczolay Péter Machiavelliről írt tanulmányai játszottak fontos szerepet.20 Mint azt alapos fogalomelemzésében Paczolay kimutatta, Machiavelli műveiben a stato három fő jelentéscsoportja különíthető el. E szó a kontextustól függően három dolgot jelölhet. (1) A fejedelem vagy a köztársaságban uralmon lévő csoport által gyakorolt politikai hatalmat, amelybe beletartozik a hatalom gyakorlójának személye, felsőbbsége, a hatalmi szervezet és tevékenység, az uralom elvont fogalma és az államügyek (alanyi államfogalom). (2) A hatalmi tevékenység tárgyaként azt a területet és népességet, amely felett a hatalmat gyakorolják (tárgyi államfogalom). S végül (3) a kormányzást, a kormányzatot és a kormányzati formát.21 Ám az alanyi és tárgyi államfogalom elhatárolása kapcsán Paczolay rögtön leszögezte: „Felületesség lenne azonban azt gondolni, hogy a jelentések e kettősségének összegzése megfelelt a modern államfogalomnak, mely szintén a hatalom, a terület és a népesség elemeiből áll össze." Machiavellinél ugyanis - akárcsak a középkori szerzőknél - még 18 Jelűnek: i. m. (1914) 131-132. o. Jelűnek Burckhardt Die Kultur der Renaissance in Italien című klasszikus munkájára hivatkozik, melyben a svájci kultúrtörténész amellett kardoskodott, hogy Itália földjén nyilvánult meg először „Európa modern állami szelleme" és „az állam mindenhatóságának" ugyancsak modern elképzelése. Burckhardt, Jakob (1860): A reneszánsz Itáliában. [Ford. Elek Artúr.] Képzőművészeti Alap, Budapest, 1978, 9., 12. o. 19 A pontatlan magyar műfordítás szerint: „Az uralom és birtoklás minden fajtája, amely valaha is markában tartotta az embereket, köztársaság vagy egyeduralom volt, s ma is az." Machiavelli, Niccolo (1513): A fejedelem [ford. Lutter Éva], in: Machiavelli művei. I. kötet. Európa Kiadó, Budapest, 1978, 9. o. 20 Lásd Paczolay Péter: Az állam mint a politikaelmélet történeti problémája, in: Gombos József: Finnország politikatörténete, 1809-1917. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged, 1994, 9-31. o.; Paczolay Péter: Machiavelli államfogalma, in: Tóth Károly (szerk.): Emlékkönyv dr. Szentpéteri István egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára. József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged, 1996, 447-63. o.; Paczolay Péter: Államelmélet I. Machiavelli és az államfogalom születése. Korona Kiadó, Budapest, 1998. 21 Paczolay: i. m. (1994) 19-22. o.; Paczolay: i. m. (1996) 458-461. o.; Paczolay: i. m. (1998) 123-127. o. Az alanyi és tárgyi államfogalom megkülönböztetésekor Paczolay a Francesco Ercole által bevezetett terminológiát veszi alapul. Lásd Ercole, Francesco: La politica di Machiavelli. Anonima Romana Editoriale, Roma, 1926.