Takács Péter: Az állam szuverenitása - Eszmény és/vagy valóság - Juris dictio (Budapest, 2015)
A szuverenitás elméletének történetéhez
A SZUVERENITÁS FOGALMÁNAK KORA ÚJKORI KEZDETEI 463 A szuverenitás kialakuló teóriájának rövid bemutatását követően egy kora újkori, ráadásul hazai példát villantanak fel: az Erdélyi Fejedelemség nemzetközi jogi legitimitásának kérdését. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG KÜLSŐ SZUVERENITÁSA A kora újkorban, a XVI-XVII. században a nemzetközi szokásjog alakította az államelismerés jogintézményét, és az államelismeréssel kapcsolatban kialakult nemzetközi jogi alapelvek az elmélet kifejezett írásba foglalása nélkül is már de facto alkalmazásban álltak. Mindezek alapján mielőtt rövid villanófénybe helyezném Erdély külső szuverenitásának, azaz nemzetközi jogi legitimitásának alakulását, szükséges bemutatni az államelismerés nemzetközi jogi értelmezését. Emellett szükségesnek érzeni annak kifejezett hangsúlyozását, hogy az államok elismerésével kapcsolatban nem mostani fogalmainkat, szabályainkat igyekszem 400- 500 évvel ezelőtti helyzetre visszavetíteni, hanem itt valójában évszázadok óta kialakult és szokásjogi szabályokban megtestesülő normákról van szó, amelyeket bizonyos esetekben szerződéses szabályokba öntöttek. A normák kodifikálása azonban természetesen nem érinti azok szokásjogi érvényesülését. „Az elismerés olyan ténybeli helyzetek elfogadása, amelynek jogi jelentőséget tulajdonítanak. Az államiság létrejötte tekintetében az elismerést lehet konstitutív vagy deklaratív hatályúnak tekinteni."64 A Shaw meghatározásában konstitutív és deklaratív hatály az elismerés joghatását jelenti, amely elnevezések az államelismerés tekintetében kialakult két fő elméletet jelentik. A konstitutív teória szerint az új állam csak az elismeréssel szerez nemzetközi jogalanyiságot, és az elismeréssel válik a nemzetközi jogközösség tagjává. Az elmélet szélsőségesebb hívei szerint az elismerés egyenesen államot keletkeztető aktus.65 A deklaratív teória 64 Lásd erről Shaw, i. m. (2009) 185. o. Kelsen az államelismerés tekintetében megkülönböztet egy jogi aktust (az elismerő állam megállapítja az elismert állam nemzetközi jogi értelmű államiságát) és egy politikai aktust (az elismerő állam politikai kapcsolatba kíván lépni az elismert állammal). Ugyanilyen nézetben van Verdross és Kunz is. Nagy Károly megállapítja, hogy az államelismerés fogalmával kapcsolatosan nem alakult ki egységes definíció, ezért az elismerés joghatásait kell vizsgálni. Nagy Károly: Az állam elismerése a mai nemzetközi jogban. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Juridica et Politico. Tomus XIV. Fasciculus 6. Szegedi Tudományegyetem József Attila Állam- és Jogtudományi Kara, Szeged, 1967, 22-23. o. 65 Shaw: i. m. (2009) 342. o.; Nagy: i. m. (1967) 23. o.; Crawford, James: The Creation of States in International Law. Oxford University Press, Oxford, 2006,4. o. A nézet főbb képviselői Kelsen, Oppenheim, Lauterpacht, Triepel, Kelsen, Búza László és Flachbart Ernő. Nagy Károly: Nemzetközi jog. Püski Kiadó, Budapest, 2009, 106. o.; Nagy, i. m. (1967) 23. o. Nagy Károly saját elméletet dolgozott ki.