Takács Péter: Az államok rendszertana és tipológiája. Államelméleti elemzés - Florilegium 4. (Budapest, 2023)

I. RÉSZ BEVEZETŐ: ALAPFOGALMAK - 3. Rendszerek és változásaik: rendszerváltozások

I. rész ♦ Bevezető: alapfogalmak­ nak – mint mondták – „megünneplésére” került sor. Egy 2014-es újsághír szerint Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének évfordulójára „a kormány 300 milliós [300 millió forintból finanszírozott] szuperkoncerttel készül, az Ötvenhatosok terén a Scorpions és az Omega lép fel.” Azaz volt ott egy kis buli azok számára, akiknek éppen akkor, éppen ott bulizni volt kedvük egy újratemetés apropóján. A szuperkoncertek mint spektákulumok pár évig rendszeresek voltak az ilyen al­kalomból, majd eltűntek: a 30. évfordulóra a Nagy Imrére történő hivatalos meg­emlékezéseket már elsodorta a történelem, megjelentek a történelemhamisítás el­leni tiltakozások (mert hát megjelent történelemhamisítás), összezsugorodott az Ötvenhatosok tere, a korábbi Felvonulási tér, egy múzeummal körbeépítették az összefogni képes magyarságot is szimbolizálni kívánó 56-os emlékművet, és meg­haltak az Omega együttes kulcsemberei. E szomorú szakaszt – bár az újratemetések fentebbi listája bővíthető volna 62 – azzal zárom, hogy szegény József Attilát a magyarok négyszer temették el: először Szárszón, ahol 1937-ben öngyilkos lett, aztán egy emlékbizottság javaslatára Buda­pesten, a Fiumei úti temető díszsírhelyén 1942-ben, majd ugyanott a Munkásmoz­galmi Mauzóleum felé vezető díszsorban 1959-ben, s végül 1994-ben családi kez­deményezésre újra ott, ahol 1942 és 1959 között nyugodott. Amíg élt, szinte senki sem törődött vele, alig akadt segítője. Ez az eset is jól érzékelteti, hogy az újratemetés nem a halottnak, és sokszor nem is a rokonoknak szól, hanem egy politikai diskur­ beszédében Magyarország miniszterelnöke –, hogy 2010-ben valójában rendszerváltás történt. Húsz év alatt a második. Leváltottuk azt a politikai és gazdasági rendszert, amely a kommunizmus megdöntése után épült föl...” (vö. Magyar Nemzet Online, 2014. február 17.; http://mno.hu). Néhányan ezt már 2014-ben úgy értelmezték – utalva itt hozzá Bohumil Hrabal említett fordulatára –, hogy megérkezett a menetrend szerinti délutáni járat. Akik így gondolták, azoknak talán eszébe sem jutott, hogy az nem a „délutáni gyors” volt, hanem „a délelőtti személy”, ami azonban négy órát késett. A rendszerváltozás­ra történt utalás 2014-ben nem elszólás vagy elhamarkodott értékelés volt, hiszen négy évvel azelőtt, 2010. április 26-án (a 2010. évi országgyűlési választások második fordulójának estéjén) a miniszterel­nök-jelölt ugyanígy gondolta: „Forradalom történt a szavazófülkékben... A magyarok rendszert buk­tattak, és új nemzetet alapítottak ... bebizonyították, hogy van értelme hinni a demokráciában, mert ilyen keretek között olyan változásokat tudunk hozni, amelyeket régen csak forradalmak után lehetett” (forrás: http://www.fidesz.hu). Pár nap múltán, 2010. május 6-án ez az értékelés egy ígérettel és prog­rammal is kiegészült: „A mostani Országgyűlés más lesz, mint a korábbiak voltak, ez forradalmi Or­szággyűlés lesz” (vö.: hvg.hu). 62 Megemlítem még a népbíróság által 1946-ban háborús bűnösként életfogytiglani börtönre ítélt, majd a váci börtönben 1951-ben meghalt és jeltelen sírba temetett Hóman Bálintnak családi sírba tör­tént 2001-es újratemetését. Ezt az tette emlékezetessé, hogy ami emberileg kezelhető lett volna (a család igénye), azt a politikai kontextus (a résztvevő notabilitások köre, majd a rehabilitáció, sőt szoborállítási törekvés) feleslegesen megbonyolította. A nemzeti kontextus miatt ugyancsak jegyzetben utalok itt a szovjet és a csehszovák hatóságok által börtönbe juttatott felvidéki Eszterházy Jánosra, akinek hamvait halálra ítélésének 70. és halálának 60. évfordulóján, 2017-ben temették el Alsóbodo­kon. Végül, utalás­szerű említést érdemel Petőfi Sándor 2015-ös „újratemetése” is, már ha ez itt a használható kifejezés, hiszen arról a mögötte rejlő politikai és kultúrpolitikai kalandorság miatt talán jobb nem is beszélni. 56

Next