Tóth Tibor: Társadalmi problémák a vidéki Magyarországon és szociálpolitikai viták a törvényhozásban az 1930-as években (Budapest, 2018)
Tartaép,
1. BEVEZETÉS Magyarországon a társadalombiztosítás kiépítése terén az 1920-as években olyan eredmények születtek, hogy elmondható: a magyar rendszer mind a szolgáltatás színvonalát, mind a kötelező biztosításba vontak számát illetően megállta a helyét a korabeli európai összehasonlításban. 1929-re lényegében a teljes - közel 900 000 főnyi - ipari munkásságot felölelte a kötelező társadalombiztosítás. Ebből a sok szempontból fejlett rendszerből azonban kimaradt a korabeli magyar foglalkoztatási struktúrában igen nagy súlyú csoport: a mezőgazdasági bérmunkásság. A mezőgazdaságban dolgozó nincstelen bérmunkások és az 5 katasztrális holdnál (kh)3 kisebb birtokkal rendelkezők létszáma megközelítette a 3 millió főt. A bérmunkássághoz azért számították hozzá ezeket a kisbirtokosokat, mert az ilyen mai mértékegységben számítva 2,5 hektárnál (ha) kisebb gazdaság önmagában nem volt elegendő a tulajdonos megélhetéséhez, így ő is bérmunka-vállalásra kényszerült. A mai olvasók többsége már aligha tudja, mit jelentett részes aratóként, summásként vagy éppen gyalogbéresként munkát vállalni a 20. század első felében. Érdemes hát röviden bemutatni ezt az összetett társadalmi csoportot. A korszak egyik neves szociálpolitikusának, Kovrig Bélának a számításai szerint az 1930- as évek közepén ennek a körülbelül 3 milliós agrárnépességnek a megoszlása . Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 20. században. Budapest. Osiris Kiadó. 2009. 232-233. 2 Az 1927. évi XXI. törvény, amely 1928. január 1-től lépett életbe, egységes, átfogó rendszerbe foglalta az addigi egészségbiztosítást. Ehhez a törvényhez kapcsolódott az 1928. évi XL. törvény, melyben a kötelező öregségi (és rokkantság, özvegység, árvaság esetére szóló) biztosításról rendelkezett. 1927. XXL te. In Corpus Juris Hungarici Magyar Törvénytár. 1927. évi törvénycikkek. Franklin-Társulat. Budapest. 1928. 384-531. 1928. évi XL. te. In Corpus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár. 1928. évi törvénycikkek. Franklin-Társulat. Budapest. 1929. 587-652. 3 A katasztrális vagy kataszteri hold a magyar földnyilvántartás hivatalos mértékegysége volt 1972-ig, utána a hektár (ha) vette át a helyét. 1 kh = 0.57 ha.