Tverdota György: Tizenkét vers. József Attila Eszmélet-ciklusának elemzése (Budapest, 2004)
Az eszmélet születése
Erre nézve, sajnos, nagyon kevés támpontunk akad. A marxista filozófiai irodalom iránti folyamatos érdeklődésének bizonyítéka az a Szántó Juditnak május 1-jei keltezéssel írt levél, amelyben a következő kérést intézte élettársához: „És vidd el neki [az éppen Pesten tartózkodó Etának] légy szives néhány marx-könyvemet, [sic!] a Hegellel együtt. Otthon van-e már a Historische Mater? A piroskötésű Luppolt is kérem.”35 A felsorolásból azonosítható a Historischer Materialismus, amely Marx ifjúkori írásait tartalmazza, valamint Luppol Lenin und die Philosophie című könyve. Az természetesen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen beállítottsággal kívánta elolvasni vagy inkább újraolvasni ezeket a könyveket József Attila. A marxi gondolatrendszerrel mindvégig rokonszenvezett, Leninről azonban már az 1934 őszén megjelent A szocializmus bölcselete című tanulmányában határozott kritikával nyilatkozott. Némi támpontot jelenthet József Attila nézetei alakulástörténetéhez az a válaszlevél, amellyel a költő Veres Péter 1934. évi februári levelére reagált 1934. szeptember 24-én. Itt elhatárolta magát a kommunista írócsoporttól: „Én semmi esetre sem tartozom sem erkölcsileg, sem művészileg közéjük bizonyára olvasta, hogy mit írt a »T. Sz.« Külvárosi éj című könyvemről. Én álmarxista, szociálfasiszta, burzsuábérenc renegát vagyok. De költő. Ők viszont nem burzsoábérencek és nem költők. De nemcsak ők különböztetik meg magukat tőlem, hanem - amint látjam - én is megkülönböztetem magamat tőlük.”36 Ezeket a keserű kifakadásokat azonban nem lehet egy az egyben visszavetíteni a néhány hónappal korábbi vásárhelyi állapotok jellemzésére, különösen azért nem, mert közben zajlott le a moszkvai írókongresszus. Szemügyre kell vennünk azt a töredékben maradt kéziratot is, amelyről biztosan tudható, hogy 1934-ben keletkezett, de születésének időpontját közelebbről nehéz meghatározni. A Szocializmusban, a szociáldemokrata párt elméleti folyóiratában 1934 novemberében megjelent nyíltan szpvederi irányultságú A szocializmus bölcselete című tanulmánynál minden bizonnyal korábbi kéziratról van szó, de a legkevésbé sem biztos, hogy a költő már Hódmezővásárhelyen papírra vetette: „A költő legalábbis így látja. És amikor döntenie kell a két tábor között, nem azért fordít hátat a bolsevistáknak, mert nem hajlandó önként vállalni, és kiállni olyan szörnyű szenvedéseket, amilyeneket tizenhét esztendeje napról napra szült a szovjetorosz tetterő, a mai eléggé örömtelen szovjetorosz életért (egy hasonló arányú, kapitalista iparosítás sem halmozta volna föl a borzalmaknak azt a tömegét, amely kommunizmusnak csak a »hősi« korszakát jellemzi), mondom nem azért vallja magát 55 55 Uo. 300. 16 Horváth Iván, József Attila és a párt. In „Miért fáj ma is”. 312-313. 28