Tverdota György: Tizenkét vers. József Attila Eszmélet-ciklusának elemzése (Budapest, 2004)

Az eszmélet születése

alapján 1934 elejére datálta a József Attila-filológia.­ Berda József, aki 1933 júniusában a lillafüredi íróhéten egy szobában lakott a költő­vel, úgy emlékszik, hogy a vers Lillafüreden született, s szobatársa a megszületé­se után, azon melegében felolvasta neki, mintegy büntetésből, mert éjjel erősen hortyogott. Berda szerint ugyanitt és ugyanekkor született az Oda is, s ezt is felolvasta a költőtárs, a büntetés súlyosbításaképpen. Kizártnak tartom, hogy ez a két vers egyetlen éjszaka keletkezzen. Azt azonban más kutatókkal együtt magam is hihetőnek tartom, hogy a töredéket elmond­hatta Bordának, mert az korábban, esetleg 1933 tavaszán készült. Ennek az Eszmélet keletkezése szempontjából az ad jelentőséget, hogy - mint is­meretes - a Babitsnak címzett vers néhány sora változatlanul bekerült a nagy versciklusba is, azaz a IV. strófa első fele már 1933 júniusában ké­szen volt. Ez az adat így, elszigetelten is jelentős, mert arról árulkodik, hogy József Attila 1933 derekán (legalább részben) eljutott a költői gon­dolkodásnak arra a fokára, amelyet a IV. strófa jelent. A vers születése szempontjából azonban annak a kérdésnek van a leg­nagyobb hordereje, mikor keletkezett az a strófaszerkezet, amelyre gya­korlatilag mind a tizenkét szakasz nyelvi anyaga rárakódott, s ami az egyik legfontosabb homogenizáló tényező, nem csupán prozódiai unifor­mis, amelyet az egyes versszakok viselnek. A szakirodalom pontosan tisz­tázta, hogy a strófaképlet a Villon-féle „hulláin” átalakított változata. A Villon-ballada (Szabolcsi Miklós szerint a Nagy Testamentum versszaka) strófaépítési szabályai már a Lebukott című versben is kimutathatók, s a Munkások szakaszai is eredeztethetőők innen. A Haszon című vers azonban minden más példánál hűségesebben követi a villáni formát: a szótagszám 8, 9, 8, 9, 9, 8, 9, 8, a versmérték jambikus, a rímképlet a, b, a, b, b, c, b, d­' A [Magademésztő...] részlete a 9, 8, 9, 8, 8-as szótagszámmal csonkán, fordított sorrendben adja ki a Villon-féle hullám­ képletét. A rímképlet: a, b, a, b, b szintén a Villon-strófa rímképletét követi. Éppenséggel nem zárható ki, hogy a rapszódia formájú [Magademésztő.. -7-ben spontán mó­don létrejött egy villoni strófatöredék. Valószínűbbnek tartom azonban, figyelembe véve József Attila alkotásmódját, hogy született egy ilyen szöveg, s a költő beépítette azt a készülő [Magademésztő.. .]-be is, de az- 5 - 5 Berda József emlékezései József Attiláról. A magnetofonfelvételt Füst József készítette. Lelőhelye: A Petőfi Irodalmi Múzeum hangtára. A verstöredék 1933 júniusára datálását M. Pásztor József kezdeményezte: „Kezdetben volt Pakotás”. Budapest, 1984, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztőív Egyesülése, 48-49. A Berda József-emlékezés meg­alapozottságára vonatkozó érveket lásd Szőke György: Élmény és alkotás. Egy József Attila-vers születése. Irodalomtörténet [a továbbiakban: //], 1996, 1-2. sz., 181; Tverdota György: József Attila 1933. június. II, 1998, 3. sz., 438-439. 6 Szabolcsi Miklós: A verselemzés kérdéseihez. Budapest, 1968. Akadémiai, 46-47. /„Iro­dalomtörténeti Füzetek” 57. sz./ 16

Next