Tverdota György: Tizenkét vers. József Attila Eszmélet-ciklusának elemzése (Budapest, 2004)
Az eszmélet születése
Nem kevésbé tanulságos szemügyre venni a másik előzményt, a Számvetést. Ez a költemény versformáját tekintve nem előlegezi az Eszméletet, bár az első strófa első változata mintha ennek indulna neki, de ha így volt, a költő rögtön le is mondott róla. Az a részlet, amely szövegszerű azonosságokat mutat a ciklussal: „Ám eddig sohasem voltam boldog. // Ebben a megváltott világban / egy pillanatom nem volt nemes, / sem langyos, édes, kellemes, / mint disznónak a pocsolyában.” A „disznó a pocsolyában” az Eszmélet XI. szakaszában tér vissza. A költő átemel egy hasonlatot, önálló képpé dolgozza ki, s ennek során az Eszméletben érvényesített prozódiai szabályt alkalmazza rá. Az eltérés ugyanis itt nemcsak az alapul vett képzet pozícióját tekintve nagy, hanem az idézett szakasz eredeti formájában az Eszmélet formaképletét is teljességgel felforgatná. Keltezése: „1933. nov. 11. 8-kor a Bucsinszkyban.” Az átalakítás feltehetőleg ezután következett be. A legkorábbi adat az Eszmélet genezisére tehát 1933 közepére tehető, s teljes bizonyossággal állítható, hogy a műnek az az alakja, ahogyan mi ismerjük, októberben-novemberben kezdett formálódni. A ciklus összeállítása ezek szerint több mint fél évet vett igénybe, s még az sem zárható ki, hogy József Attilának közben nem is született más költeménye! KELETKEZÉSTÖRTÉNET Az olyan kivételes teljesítmény, mint amilyen az Eszmélet, átlagon felüli figyelmet érdemel. Méltó arra, hogy a lehető legszélesebb alapozással rekonstruáljuk születésének körülményeit. Ezért a végső változathoz vezető textológiai-filológiai folyamatok feltárása után számba veszem és helyükre illesztem mindazokat az életrajzi, lélektani és eszmetörténeti mozaikkockákat is, amelyek az Eszméletet író József Attiláról való képünket teljesebbé tehetik. Annál inkább szükség van erre, mert tényszerűen talán éppen ezt a pályaszakaszt ismerjük a leghézagosabban. A ciklus születésének periódusa József Attila pályájának nem éppen vidám időszaka. Az Eszmélet válságban fogant. Erről a krízisről, amely a pálya tragikus lezárulta előtt alighanem a legmélyebb volt és legtovább tartott, két tanulmányban részletesen beszámoltam.' Röviden összefoglalom a végső következtetéseit! József Attila 1933-ban majdnem teljesen elszigetelődött a közélettől és az irodalmi élettől. A Társadalmi Szemle 1933 febru ' Tverdota György: József Attila 1933. június 1. It, 1998, 3. sz., 432-449; József Attila az Oda és az Eszmélet között I. It, 2000, 1. sz., 97-114; József Attila az Oda és az Eszmélet között II. II, 2000, 1. sz., 280-293.