Tverdota György: Tizenkét vers. József Attila Eszmélet-ciklusának elemzése (Budapest, 2004)
"Gránitba vésett gondolatok"
De ha elvonatkoztatunk a konkrét párhuzamoktól, általános megállapításként szögezhetjük le, hogy a végiggondolás radikalizmusa, a kimondás tekintet nélkülisége József Attila egyik alapvető jellemvonása egész pályája során, költészetében éppúgy, mint értekező prózájában vagy magánéletében. Megnyilatkozhat ez a politikai állásfoglalás végletességében, a verseknek az illemszabályokon magukat túltevő, meghökkentő szándékú, groteszk hangvételében (Szabados dal, Egy költőre, Két keserves, Kései sirató, Nagyon fáj, Ars poetica), a kritikai írások megbotránkozásától sem visszariadó eltökéltségében (kritikái Babitsról, Kassákról, Móriczról) vagy épp az analízisben gyakorolt szókimondásban. Számos frappáns példával bizonyíthatnám, hogy a kortársak még nagyon is tudatában voltak a költő eme jellemvonásának. Elegendő itt jelzésként Karinthy paródiájának roppantul beszédes alcímére utalni : József Attila, az elképesztő az József Attila - Illyésnek Bartókról tett minősítését kölcsön véve - agresszív művész volt, mint ahogy agresszív volt Petőfi, aki „nem alkuszik”, mint Baudelaire, Ady, Szabó Lőrinc, Kondor Béla vagy Petri György. Agressziója nem feltétlenül másokra, olykor önmaga ellen irányult, s halálának előidézője is lett. Ez az agresszivitás nagyon gyakran nem közvetlen, nyers, hanem szublimált formát öltött. Részint az áttételesség, részint pedig ezt a belső tendenciát teljesen elfedő vagy jelentősen árnyaló másik alapvonása, a belőle áradó kedvesség, „charme” gyakran feledtette a „sötét aspektust”. Jellemző, hogy Hatvany Lajos „szerátian szűzi gyermekdalnak” nevezte a Tiszta szívnek, míg Németh Andor, a jó barát a „tiszta szívvel betörök, / ha kell, embert is ölök” sorok kapcsán leszögezte: „Képmutató szemforgatás azt állítani, hogy kijelentései »nem szó szerint értendőit«, mert a fiatal költő igenis azt akarta, hogy szó szerint értessenek.”” A végső konklúziók levonásától sem visszariadó gondolkodásbeli és kimondásbeli virtus az, ami a Tiszta szívvel szerzőjét az érett kori versciklushoz köti. József Attila 1933 végén, 1934 elején szükségét érezte, hogy egyik alaptémáját újrafogalmazza. Nem az önismétlés kényszere, nem a téma hiánya indította erre, hanem a felhalmozódott új tapasztalatoknak a negatív öndefiníció terén való érvényesítési szükséglete. Az apától, az anyától, a szerelemtől, a gondviselésbe vetett hittől, egy vitathatatlan ügy szolgálatának megnyugtató teljesítésétől való megfosztott- 2,2 Karinthy nagy sikerű így irtok ti paródiasorozatának egyik darabja a Pünkösdi kolbász című József Attila-utánzat, amely először a Színházi Élet 1934. május 2-ai számában jelent meg. Újraközölve K. F.: így írtok ti. Budapest, 1979, I., 60. 2” Hatvány Lajos: A polgári válaszúton. In Kortársak. 101. Németh Andor: József Attila. In Németh Andor József Attiláról. Budapest, 1989, Gondolat, 26.