Tverdota György: Tizenkét vers. József Attila Eszmélet-ciklusának elemzése (Budapest, 2004)
Az eszmélet születése
Azért idéztem teljes terjedelmében ezt a hosszú emlékezésrészletet, mert plasztikus képet fest József Attila másik arcáról 1934 tavaszán. A megszégyenítésnek, a megleckéztetése több mint különös, majdnem eszelős módjának hitelességében akár kételkedhetnénk is, ha nem állna mögötte az az 1934 tavaszán született dokumentum, amelyet a kutatás a papírt- levelek címmel tart számon, s amely mély és hiteles betekintést enged az Eszmélet szerzőjének kietlen vásárhelyi lelki vívódásaiba. Szántó Judit emlékiratában idéz a költő egyik, Hódmezővásárhelyen kelt, neki címzett leveléből: „Ekkor írta Attila Hódmezővásárhelyről: »milyen vívódásaim vannak, küldd el nekem azokat a könyveket, amikre szükségem van. Lenint, Marxot stb.«”’] A könyvkérő levele, amelyet korábban idéztem, május elsején kelt, de ebben az idézet kezdő mondata nem szerepel. Elképzelhető, hogy Szántó Judit az elsejei levelet összekombinálta egy azóta lappangó másikkal, amelyben József Attila szörnyű vívódásaira tett utalást. Ezeknek a vívódásoknak egy részét rögzítette írásban Rapaport Samunak, pszichoanalitikusának küldött leveleiben. A levelek elemzését az egyidejűleg készülő Eszméletre való tekintettel érdemes elvégeznünk. A VALLOMÁS ÉS A RAPAPORT-LEVELEK Az utóbbi évtizedekben a József Attila-kutatás számos új forrásanyaggal gazdagodott. E dokumentumok jelentős mértékben segíthetik az életmű, illetve annak egy-egy szakasza jobb megértését. Ismereteink jelenlegi szintjén azonban, úgy tűnik, inkább megnehezítik a dolgunkat. Legalábbis új kihívásokat jelentenek, amelyekhez föl kell nőnünk, amelyeket kezelni kell tudnunk. József Attila 1992-ben közzétett pszichoanalitikus irataira, jelesül az 1934 tavaszán kelt Rapaport-levelekre (vagy Rapaport-levélre) gondolt. Kronológiailag talán nem ez a szövegegyüttes a legkorábbi ilyen jellegű fennmaradt dokumentum, hanem a keltezetlen, Vallomás címmel a József Attila Összes Művei IV. kötetében közölt írás. A Számvetés című verssel, illetve az Eszmélet-cím/pus XI. darabjával való tematikus, sőt motivikus összefüggése folytán, de egyéb okokból is, születését a vizsgált időszakra, 1933 végére, 1934 első felére teszi a kutatás. Az első ilyen írások csakis a Rapaport Samu által folytatott pszichoanalitikus terápia félbeszakadása utáni hónapokban keletkezhettek. Egyrészt azért, mert új szövegtípusról van szó, amelynek születése 53 53 Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés. Budapest, 1986, Múzsák Közművelődési Kiadó - Petőfi Irodalmi Múzeum, 135. 36