Vasné Tóth Kornélia: A moszkvai Rudomino-könyvtár hungarika ex librisei hazai és nemzetközi kontextusban - Nemzeti téka (Budapest, 2015)
A hungarika ex librisek részletező bemutatása
amellett, hogy gyűjtő, maga is metszett ex librist a saját nevére és családja számára, pl. a karácsonyi-újévi ünnepkörhöz kapcsolódóan. A felirat: „Szép karácsonyt és békés új évet kívánnak Semseyék 1971-1972. Pax hominibus” (N38/51). Buday György a húsvéti ünnepkör alkalmából alkotott ipse fedi lapot például 1933-ban, az ünnephez illő, locsolásra utaló ábrával (NI 1/11). Kertes-Kollmann Jenő ex librisének felirata jelmondata is lehetne: „Mondj igazat, alkoss szépet, s jól töltéd be földi léted!” (N22/34). Drahos István a grafikusi-festői munkára utaló ex graficis lapot készített a saját nevére modellt álló nőalakkal, képpel (N21/43). Varga Nándor Lajos (NI1/24, N38/2) és Szentessy László (NI4/5, 6)ipse fedti lapjai is többségükben a művészletre utalnak, emellett gyakori a nőábrázolás. Az exlibrisológusok, a gyűjtők és az egyesületek is tiltakoznak az ún. pszeudo-ex librisek terjedése ellen, amelyeken nem határozzák meg pontosan a metszet tulajdonosának nevét, vagy már nem élő személyeket jelölnek meg tulajdonosként.830 Ezek a szabálytalan álkönyvjegyek amellett, hogy számos esetben az utókor számára rejtve hagyják az igazi tulajdonos személyét, félreértelmezésekre is okot adhatnak. Idesorolható például Kőhegyi Gyula „Ex libris Modigliani” feliratú, az 1920-ban elhunyt híres olasz festőt, szobrászt idéző könyvjegye, mely elnyújtott női portréjával a nagy előd munkásságát idézi fel, és sokkal inkább tekinthető ún. hommage-lapnak, mint ex librisnek (N34/2). Kőhegyi Gyula torzót ábrázoló ex librise név nélküli (N38/30), és „Kettőnk könyve” (N38/70) feliratú ex librisén sem nevez meg konkrét személyt. A név nélküli álex librisek közül több egyúttal ismeretlen (szignóval nem jelölt) grafikustól származik (pl. N8/10, N38/58), így ezek teljesen beazonosíthatatlanok. 830 Kecskés (1997) 379.