Vasné Tóth Kornélia: A moszkvai Rudomino-könyvtár hungarika ex librisei hazai és nemzetközi kontextusban - Nemzeti téka (Budapest, 2015)
Ex libris élet a 20. században hazánkban
Ajtósi Dürer Céh alapításának 65. évfordulóján újra megalakult a Grafikusok Ajtósi Dürer Egyesülete. Cegléden 1971. március 1-jén a Kossuth Művelődési Központban jött létre a helyi kör, melynek titkára Nagy László Lázár művész lett. Az alapító tagok közt olyan nevekkel találkozhatunk, mint H. Bezzegh Ernő, Maczelka Tibor. Egyik legfőbb pártfogójuk dr. Illyés S. László volt. A művelődési házban tartották összejöveteleiket, havonta két alkalommal. A tatabányai József Attila Megyei Könyvtár 1973-ban fogott hozzá egy ex libris kör megalakításához. A könyvtár igazgatója levélben kérte a KBK titkára segítségét egy kiállítás megszervezéséhez.57 Réthy az 1970-es budapesti ex libris kongresszus magyar kiállítási anyagát ajánlotta fel. A kör tevékenysége nem bizonyult hosszú életűnek. Az egri csoport 1971 októberében a Dobó István Vármúzeum klubtermében, Trojan Marian József kiállításával egybekötve alakult meg, Ebergényi Tibor vezetésével.58 A titkára hosszú időn át Nagy István volt. Havi rendszerességgel a Megyei Könyvtár olvasótermében találkoztak, a könyvtárban számos kiállítást szerveztek, élénk kapcsolatot építettek ki a ceglédi gyűjtőkkel. Hajdúböszörményben 1978 januárjában alakult meg a Baráti Kör a művelődési központban. Ebben nagy érdeme volt többek között Székelyhidi Ágostonnak, a nemzetközi művésztelep akkori vezetőjének, Éles Péternek, a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége megyei titkárának, az ismert mecénásnak, és Szilágyi Imre grafikusnak.59 2008-tól az azóta már elhalálozott Csernáth Gábor, a Városi Bélyeggyűjtő Kör titkára vette át a kisgrafikakör irányítását. A hajdúböszörményi Kertész László Városi Könyvtár ettől kezdve kapcsolódott be az ex libris műfaj kiállításokkal való népszerűsítésébe. 57 Horváth (1973). 58 KBK Eger (1971) 880.; Vidéki (1979) 21. 59 Varga (2002) 4-5.