Böcskei Balázs (szerk.): A forradalom végtelensége - Lukács György politika- és társadalomelmélete (2016)

Posztrevolúciós politika a kortárs kapitalizmusban - Kiss Viktor: Reflexív baloldal, globális baloldal, futurobaloldal? A forradalom aktualitásának lukácsi koncepciója a 21. században

Kiss Viktor REFLEXÍV BALOLDAL, GLOBÁLIS BALOLDAL, FUTUROBALOLDAL? A forradalom aktualitásának lukácsi koncepciója a 21. században A forradalom aktualitásának lukácsi elmélete a „forradalom jelenvalóságának” téziséből indul ki. A tanulmány első részében amellett érvelek, hogy a húszas évek lukácsi müvei egy forradalomelmélet megfogalmazási kísérleteként is értelmezhe­tők, amelyben a magyar filozófus az úgynevezett napi-, világtörténelmi- és kons- tituáló aktualitás dimenziójának egymáshoz való viszonyát vizsgálja. Az írás második részében azt a kérdést teszem fél, hogy ez a fogalmi keret kiindulópont lehet-e egy mai elemzési pozíció számára? Véleményem szerint ennek feltétele, hogy a „világtörténelmi aktualitás” eredeti nézőpontja „történelmi aktualitássá” változzon át: a forradalom jelenvalósága számomra nem egy lehetséges/valószínű és beváltandó világtörténelmi opció létének elméleti feltételezését jelenti, csak a fennálló megváltoztatásának és szélesen értelmezettforradalmasodásának kény­szerét és elkerülhetetlenségét. A harmadik részben arra teszek kísérletet, hogy az új évezred jelenségeit a forradalom aktualitásának lukácsi kategóriáinak segíté­sével értelmezzem. Úgy vélem, hogy a jelenlegi szituáció a „három forradalom/ három baloldal” teoretikus sémája mentén írható le. Ennek során (1) bemutatom azt a három szituációt, amely történelmi értelemben a mai időszak forradalma- sodási kényszerét eredményezi, azt a három tehetetlenségi nyomást, amely a fennállóra nehezedik. Ezzel párhuzamosan (2) ismertetem azokat a konstituens logikákat, amelyek mentén napjaink forradalmi szubjektumai fejlődnek és kikris­tályosodnak - a reflexív baloldal, a globális baloldal és a futurobaloldal formájá­ban. Részletesen elemzem, hogy az új évezredben hogyan jönnek létre a „változta­tás elkerülésének” és a „változtatásnak” az egymással szemben álló nagy politikai blokkjai. A tanulmány konklúziója szerint az a forradalom, amelynek eljövetelét a marxisták (így maga Lukács is) várták, sosem érkezik már meg - de a lukácsi forradalomelmélet mégis kínálhat kapaszkodókat egy „nagy újrakezdéshez”. Kulcsszavak: forradalomelmélet, Történelem és osztálytudat, reflexív/folyékony modernitás, alterglobalizációs mozgalom, poszt-humán/kiborg szociológia, Kívül/Belül logika

Next

/
Oldalképek
Tartalom