Laki Ildikó: A nemzetközi és hazai fogyatékospolitika a 21. században (2013)

Kiss Viktor: A teljesség politikája: fogyatékosdiskurzusok és a normalitás ideológiái Magyarországon

KISS VIKTOR A TELJESSÉG POLITIKÁJA: FOGYATÉKOSDISKURZUSOK ÉS A NORMALITÁS IDEOLÓGIÁI MAGYARORSZÁGON Napjainkban hatalmas változások zajlanak Magyarországon a fogyatékosokkal kap­csolatos intézményi struktúrákban és a velük kapcsolatos jogi szabályozókban és társadalmi attitűdökben. Mára a sérült emberekhez való professzionális és politikai viszonyulás kapcsán az úgynevezett orvosi modell mellett egyre inkább polgárjogot nyer az angolszász világban évtizedekkel ezelőtt lezajló emberi jogi mozgalmi hul­lám eredményeként megszületett „társadalmi modell”.1 Fontos változások zajlanak a hagyományos nagy intézmények lebontása-átalakítása kapcsán és - főleg költség- vetési megfontolásokból - előtérbe került a fogyatékkal élő személyek munkaerő­piaci és oktatási integrációja.2 Miközben sok minden változóban van, a fogyatékosok szituációját alapvetően határozza meg az a tény, hogy idehaza nem alakultak át lénye­güket tekintve a fogyatékosokkal kapcsolatos diskurzusok. Bár üdvözlendő tény azok pluralizálódása és innovációja, a tanulmány tézise szerint folytatódik a fogyatékkal élők depolitizálásának bevett gyakorlata, amely a Kádár-rendszer gondoskodó-elrej- tő gyakorlatában gyökeredzik és tovább él az elsősorban intézményi oldalról érkező szakpolitikai szereplők mentalitásában. A tanulmány első fejezetében kimutatom, hogy az idehaza jellemző diskurzív keretek mindegyike ellene hat annak (vagy egye­nesen nemkívánatosnak tekinti azt), hogy a fogyatékosok (és segítőik, hozzátarto­zóik, barátaik) aktív szereplőkként vegyenek részt a politikai küzdelmekben. Ezzel párhuzamosan a fogyatékosság kérdését is kivonják a politikai küzdelmekből, vagy csupán más politikai tematikák részeként-apropójaként jelennek meg. Azt tapasz­talhatjuk, hogy idehaza a fogyatékosügy azzal a feltétellel válik egyre fontosabbá és kerül egyre inkább a figyelem középpontjába és az érintettek csak azzal a feltétellel kapnak nagyobb beleszólást ügyeik intézésébe, ha távol tartják magukat a politikai­1 Andráczi-Tóth Veronika - Bódy Éva - Csicsely Ágnes - Nyitrai Imre: Az intézménytelenítés kapujában. Esély, 2011/4. 35-57. 2 Belicza Rózsa - Dankó Ágnes - Halmai Réka - Szerepi Anna: A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek társadalmi és jogi helyzete a világban és Magyarországon. Hely­zetfeltáró tanulmány. Revita Alapítvány, 2007.

Next

/
Oldalképek
Tartalom