Fehér Pálma Virág - Kövesdi Andrea - Szemerey Márton (szerk.): Testképek a gyógyításban. A test mint eszköz és referenciapont - Károli könyvek (Budapest, 2019)

Első rész – Az egészséges fejlődés és a testkép viszonya - Szemerey Márton: A testkép fogalmi keretei: definíciós kísérletek és főbb fejlődési elméletek

Szemerey Márton • 22 • Ezt ’testképnek’ ( body-image ) nevezhetjük.” 1 A két szakszó jelentésében azono ­sítható átfedések és eltérések egyértelmű meghatározásának hiányában ekkortól létre jön az a mai napig megfigyelhető gyakorlat, amelyben bizonyos szerzők szinonimaként kezelik a két kifejezést, mások ellenben igyekeznek valamely sa­játos kritérium alapján különbséget tenni közöttük. Mint Szabó és Túry rámutat, A szakirodalom a testvázlat – testkép fogalmára legalább tucatnyi kifejezést ismer és használ; azonban ezek használata nem egységes és egyértelmű. [...] A testvázlat – testkép fogalmával rokonértelemben használt kifejezések sora önmagában is zavart kelthet. Ezt tetézi, hogy ugyanazokat a kifejezéseket sem azonos értelemben használ­ják mindig, illetve a közlemények nagy részében – elsősorban a tényleges vizsgálati adatokat közlő munkákban – mellőzik a fogalom pontos definícióját. 2 Felsorolásuk 3 szerint a testképpel többé-kevésbé felcserélhetően használt angol kifejezések: somatopsyche, somatognosia, body concept, body percept, image of the body ego, physical body-self, body-esteem, body awareness, corporeal awareness, body experience, body attitude, body satisfaction. További angol szinonimák: body surface, membrane, limiting organ, body wall, body boundary.4 A hazai kiadású munkákban elterjedtek még a ’testséma’ és – ennek némileg magyarosabb alter­natívája gyanánt – a ’testvázlat’, valamint a ’vizuális-poszturális testmodell’5 és a ’testhatár’6 szavak is. Mégis, már a kilencvenes években a legtöbbször előforduló kifejezés itthon és külföldön egyaránt a ’testkép’ (ang. body image , ném. Körper ­bild, fr. image du corps ). A magyarul megjelent szakirodalmat áttekintve Dukay-Szabó és Túry a testkép szinonimái közé sorolja a ’testtudat’ és a ’testélmény’ szavakat is.7 Más szerzőknél találkozhatunk továbbá az ’imaginárius anatómia’, 8 1 Paul Schilder: The Image and Appearance of the Human Body, New York, Routledge, 1950/2014, 11. 2 Szabó Pál – Túry Ferenc: Testkép és testképzavar fiatal felnőttek között, in Pető Zoltán (szerk.): Deviancia-jelenségek serdülőkorban, Sopron, Edutech, 1996, 51–67, idézett hely: 51. 3 Uo. 4 Filip Geerardyn – Peter Walleghem: Françoise Dolto’s Clinical Conception of the Unconscious Body Image and the Body Schema, in Helena De Preester – Veroniek Knockaert (eds.): Body Image and Body Schema, Amsterdam, John Benjamins Publishing Company, 2005, 299. 5 Marton Magda: Tanulás, vizuális poszturális testmodell és az éntudat kialakulása, Magyar Pszichológiai Szemle, 27, 2, 1970, 182–199. 6 Geiger Ágota: A testhatárok szerepe a juvenilis obesitas tünettanában, Magyar Pszichológiai Szemle, 35, 1, 1978, 33–44. 7 Dukay-Szabó Szilvia – Túry Ferenc: Testkép- és evészavarok a látássérültek körében, Mentál­higiéné és Pszichoszomatika, 9, 2, 2008, 139–147. 8 Csabai Márta – Erős Ferenc: Testhatárok és énhatárok. Az identitás változó keretei, Budapest, Jószöveg Műhely, 2000.

Next

/
Oldalképek
Tartalom