Fehér Pálma Virág - Kövesdi Andrea - Szemerey Márton (szerk.): Testképek a gyógyításban. A test mint eszköz és referenciapont - Károli könyvek (Budapest, 2019)

Második rész – A különböző patológiás állapotok és a testkép viszonya - Kövesdi Andrea – Fehér Pálma Virág: A test mint a pszichés zavarok színtere

Kövesdi Andrea – Fehér Pálma Virág • 94 • magjának. 2 A tárgykapcsolat teoretikusainak nézete szerint a pszichikus rep ­rezentációk megszilárdulásához megfelelő távolság kialakulására van szükség a szelf és a tárgy között. Winnicott3 szerint a reprezentációk megszilárdulását mutatja, ha az egyén mások társaságában is tud egyedül lenni. Green4 tolakodó tárgyakról ír, amelyeket a személy szeretne távol tartani; ez – jobb híján – szo­matikus kizárással valósítható meg. Ezzel, patológiás módon ugyan, de a személy megteremti a számára szükséges távolságot a betolakodó másiktól.5 A konfliktus ebben az esetben – a dezintegráció elkerülése érdekében – a testre vetül, ami a pszichoszomatikus tünetképzés kiindulópontja lehet. 6 A pszichoszomatikus sérülékenységet négy szempontból magyarázzák az elméletalkotók: a személyiség sérülékenységével, a regresszió-elméletekkel, a stresszválasz-szabályozás sajátosságaival és az alexitímia jelenségével. A sze­mélyiség sérülékenységére vonatkozó kutatások eredményei nem egyértelműek, a továbbiakban a regresszióelméletnek, valamint a stresszválasz-szabályozás pszichoszomatikus tünetképzést magyarázó elméleteinek testre érvényes meg­állapításait és a traumatikus élmények testre gyakorolt hatását tárgyaljuk. A traumatikus élmény és a testben Az egészséges fejlődést bemutató regresszió-elméletek, a tárgykapcsolat-elmé­letek és a kötődéselméletek jól illeszthetők a korai komplex traumák fogalmá­val jelölt jelenségekhez (pl.: Bálint, Bion, Winnicott, Fonagy munkásságában). Amon „én-lyuk”-elképzelésében az anya gondozói viselkedése során alakítja ki a csecsemő testhatárait. Ha az anya erre képtelen, a belső tartalom és a külvilág jelenségeinek elkülönítése kárt szenved (primer nárcizmus), ami az énhatárok 2 James McDougall: Theaters of the Body, New York, Norton, 1989; Vilma Bucci: Psychoanalysis and Cognitive Science. Multiple Code Theory, New York, Guilford, 1997. 3 Donald. W. Winnicott: Transitional Objects and Transitional Phenomena, International Journal of Psychoanalysis, 34, 2, 1953, 89–97. Magyarul: Átmeneti tárgyak és átmeneti jelenségek, in uő.: Játszás és valóság, Budapest, Animula, 1999. 4 André Green: On Private Madness, London, Karnac, 1986. 5 Joachim Küchenhoff: The Body and the Ego Boundaries. A Case Study on Psychoanalytic Therapy With Psychosomatic Patients, Psychoanalytic Inquiry, 18, 3, 1998, 368–382, idézi Csabai Márta: Bálint és a Pszichoszomatika. Tárgykapcsolati elvek a testi tünetek kezelésében, Thalassa, 21, 2, 2010, 33–48. 6 Joyce McDougall: Théâtre du corps, Paris, Gallimard, 1989 (Folio).

Next

/
Oldalképek
Tartalom