Dúll Andrea - Varga Katalin (szerk.): Rábeszélőtér - A szuggesztív kommunikáció környezetpszichológiája (2015)

3. A szuggesztív környezeti kommunikáció „megfejtése” és tudatos alkalmazása - Bálint Katalin: „Feldagad a film a fejemben” - a történetekbe való bevonódás élménye mint módosult tudatállapot

Bálint Katalin1 „Feldagad a film a fejemben” - a történetekbe való bevonódás élménye mint módosult tudatállapot i. Bevezető Egy jó könyvbe vagy filmbe való belemerülés élménye a legtöbbünk számára nem ismeretlen, sőt nagyon is mindennapos tapasztalat. A történetek számos különböző formában vesznek minket körül - találkozhatunk velük papíron, képernyőn, szín­padon, szólhatnak a rádióból, sőt mi magunk is mesélhetünk történeteket. A külön­böző formában megjelenő történetek közös vonása az élmény, amit képesek kiválta­ni bennünk, befogadókban. A történetek lebilincselő hatással tudnak lenni ránk, képesek átemelni minket egy másik világba, miközben teljesen lekötik a figyelmün­ket és érzelmileg is megmozgatnak. Minél inkább bele tudunk merülni egy törté­netbe, annál nagyobb élvezetet találunk a tevékenységben (Buselle & Bilandzic, 2009) és annál több gondolatot veszünk át belőle (Green & Brock, 2000). Az olva­sással, filmnézéssel gyakran együttjáró sajátos tudatállapot - a történetekbe való élményszintű bevonódás élménye - az utóbbi évtizedben egyre nagyobb tudományos érdeklődésnek örvend a médiapszichológiában —, azaz azon a tudományterületen, amely a pszichológia tudományos módszereit és eredményeit a média és a befogadó sokrétű kapcsolatának megértésére használja fel. A jelen fejezet a kitalált (fiktív) történetek kapcsán megélt bevonódás - a további­akban narratív bevonódás (Buselle & Bilandzic, 2009) - élményét járja körül, bemu­tatva a fogalomhoz tágabban vagy szorosabban kapcsolódó egyéb médiapszichológiai összefüggéseket. Médiának nevezzük összefoglalóan azokat a technológiai eljárásokat, közvetítő anyagokat, amin keresztül az üzenet eljut hozzánk (Baldick, 2008). A kü­lönböző médiaformákkal kapcsolatban megélt bevonódás-élményeket összefoglaló néven immerzív állapotoknak nevezzük (Bilandzic, 2013). A latin eredetű immersus szó tulajdonképpen belemerülést, megmártózást, megmerülést jelent. A számos mé­diaforma közül mi itt leginkább a filmre vitt és az írott történetekkel foglalkozunk. A médiapszichológiai vizsgálatok a mozgókép szuggesztív erejét jó ideig annak ár­­talmasságában igyekeztek tetten érni, és a médiahatást az előítélet, az agresszió, a droghasználat és egyéb szélsőségek megjelenésében ragadták meg. A modern pszicho­lógiai kutatások számos területén viszont már felismerték, hogy a mozgókép erős vá- 1 1 A tanulmány megírása során a szerzőt a Netherlands Organisation for Scientific Research (No. 360-30-203) támogatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom