Julio Cortázar: Rítusok (2005)

„Elbeszéléseiben Cortázar nem kísérletezett: meg­talált, felfedezett, megalkotott valami örök, soha el nem múló dolgot.” „A cortázari világban a banális valóság alig érzékelhetően elkezd repedezni és utat enged olyan rejtett erőknek, amelyek a csodás felé sodorják, mégsem taszítják bele teljesen, hanem megtartják valamiféle köztes, feszült­séggel teli és zavarba ejtő területen, ahol a valós és a fantasztikus átfedik egymást, mégsem oldódik fel egyik a másikban.” „Egy olyan stílus, amely csodálatosan utánozza az élő nyelvet, a mindennapi beszéd könnyedségét és folyama­tosságát, az egyszerű ember spontán, minden cicomától és pökhendiségtől mentes kifejezésmódját.” „Csodáltam életét, szertartásait, rögeszméit és szokásait, csakúgy, mint prózája könnyedségét és tisztaságát, valamint ezt a látszatra mindennapi, otthonos, mosolygós ábrázatot, amit a fantasztikus témák öltöttek elbeszéléseiben és regényeiben.” Mario Vargas Llosa

Next

/
Oldalképek
Tartalom