Csobánka Zsuzsa Emese: Szépen ölni (Budapest, 2018)

„A jobb válla felett keresett engem, az arcán láttam kiegyenlítődni új­ra a súlyokat. Sípolva nyílt az aj­tó, két szárnya, mintha a férfi két karjává vált volna, az öle mele­gét magam alatt érezve, úgy lát­tam, megemeli a testet. Kilépett, aztán a buszmegállóban megállt. Egyenesen velem szemben, szilár­dan, pedig akkor már tudtam, re­pülni készül. Az angyalok hajnal­tájt szoktak a mélybe vetődni, ah­hoz már késő lett volna. Néztem az üvegen keresztül az arcom, az ar­cát. Összekenődtek a színek, a sár­gás, meleg fények és a barna ár­nyalatai, elmosódtak a kontúrok is, amíg állt a busz, eldönthetetlen volt, melyik vonás az övé, melyik tartozik hozzám.” A Szépen ölni című könyv a hiány, a keresés és hit regénye, misze­rint a nagy változások a szemé­lyes változtatások botladozó lépé­seivel íródnak. Éppen azért, mert az egyes életek összekapcsolódnak, hatnak egymásra, és beszélgetnek egymással. kalligram.libricsoport.hu

Next