Egressy Zoltán: Szaggatott vonal. Aparegény (Pozsony, 2011)

„...nem akarok semmit, nem tar­tozunk egymásnak, csak kíváncsi vagyok rád, ennyi, és a végén majd, amikor találkozunk, a legvégén, azt hiszem, akkor majd megölellek téged.” Budapesten játszódik Egressy Zol­tán remekül komponált, megren­dítő és finom humorral megírt, el­ső regénye. A történet egy nyári nap délutánján kezdődik az egyik belvá­rosi borozóban, és másnap hajnal­ban, nem messze ettől a helyszíntől ér véget. Ez alatt a néhány óra alatt Vertesz Antal, harmincéves moto­ros futár életének lehetünk része­sei. Évek óta halott apjához intézett monológja képezi a regény alapszá­lát, a vele való megbékélés kísér­letének stációit követhetjük nyo­mon, miközben egy korántsem ti­pikus, ezáltal felejthetetlenné váló budapesti este és éjszaka pillanat­képei villannak fel. A futár emlé­kei kapcsán furcsa titkok tárulnak elénk; a kibeszéletlenség nyomaszt­ja, ezért ezen az éjszakán megkísér­li a feldolgozást. Az időnként álom­szerű, mégis mikrorealista stílusú regény története megállíthatatlanul robog az ugyancsak lezáratlan sze­relmi vonatkozással terhelt, megle­pő végkifejlet felé.

Next