Géczi János: Törek (Budapest, 2016)

„(tör-ek) fn. tt. törek-et, harm. szr. ~e, v. ~je. 1) A csépelt vagy nyomtatott gabona­szárak töredezett részei, melyek a szal­ma lehúzása után az ágyon maradnak, s melyeket úgy nevezett vágó gereblyé­­vel tisztítanak el még szórás előtt. A tö­­rek között vegyesen üres gabonafejek is vannak, s így együtt a szarvasmarhának eledelül szokták adni. Midőn már a ga­bonát fel is szórják, az erről felező sep­rűvel letakarított idegen részeket külö­nösen felezetnek hívják. Különbözik tő­le polyva, melyet, mint a szemeknél sok­kal könnyebbet, szórás által a szél se­gítségével, vagy rostálás által, midőn a polyva középre hányódik, választanak el a szemektől; továblá izék, vagy mu­­rugya, a takarmány szárának azon dur­vább részei, melyeket a barom nem szo­kott megenni, s a jászolban hagy. 2) Tö­­reknek mondják a széna vagy más ta­karmány törött, roncsolt részeit is. Fin­nül Budenz J. szerént törky am. szalma- V. szénahulladék, gaz (quisquiliae). V. ö. TÖRKÖLY szót is.” Magyar Értelmező Szótár „Tolnai-versből érkezik a karsztról az aranysakál s a Géczi-sorba távozik. Látom, ahogyan láttatik.” www.geczijanos.eoldai.hu www.geczijanoskepei.eoldal.hu WWW.KALLIGRAM.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom