Hegedűs Vera: Mondass egy misét értem. Novellák (Budapest, 2024)

Hegedűs Vera kisprózái modern balladák. Futkos a hideg a hátunkon. Nők vágnak át az erdőn, és olvasóként ránk hárul a visszaszámlálás feladata: látjuk, hogy egyre kevesebben és kevesebben vannak. Majd virágként nyílnak a sebek a teste­ken, és a megváltó nem más, mint Csöpi, a százötven kilós nílusi krokodil. A halált pedig itt gyakorolni kell De bűn sincs iga­zán, mert nincs a szó szoros értelemében vett jó és rossz. Bűnhődés viszont van. Hegedűs Vera novellái mind egy jól elkapott helyzetből épített mikrovilágok, különállóak, de hasonló a színezetük: va­lahogy minden kicsit torzult, összetapadt, szétfolyt. A szürke mezőben vagyunk, nincsenek jók és rosszak, nyertesek és vesztesek. Tragédia van giccs nélkül, szeretet is akad, persze mértékkel. De minden valahogy torzultságában emberi, deformáltságában szent. És a háttérben történik az, ami a mi valóságunk, a mi történelmünk, a mi jele­nünk. Ez elé viszont szürke függönyt húz a Hegedűs-próza. Tüntetőleg nem beszá­mol. Itt csak a nyelv beszél. A minden­napjaink háttérként, a homályon átütő körvonalaikban vannak jelen, hiszen bár mindig azt hisszük ez, de valóban nem ez a lényeg. A figyelem itt e háttér előtt zajló árnyjátékon van: egy-egy jellegzetes test­tartáson, egy aszimmetrikus párbeszéden vagy épp azon, hogy merről fúj a szél.

Next