Majtényi László - Zsuzsó Virág (szerk.): Harcz az Alkotmányért (Pozsony, 2019)

„2010 óta a jogállam lebontásának vagyunk nem pusztán azt elszenvedő szemlélői, ha­nem minden rendelkezésünkre álló eszköz­zel annak ellentartó, a szabadságért küzdő ellenfelei: az alkotmányos állam védelmezői. Megtapasztaltuk, hogy bár rombolni min­dig könnyebb, mint építeni, a védelem, a re­ménytelennek látszó utóvédharc sem telje­sen hatástalan, nem hasznok nélküli. A rom­bolás dokumentálása - és ez ennek a könyv­nek a legnyilvánvalóbb szövegrétege - önma­gában is vádirat a szabadság pusztítása ide­jén. Olykor akár az (egyre ritkábban) életje­leket adó Alkotmánybíróság, sokkal gyak­rabban a nemzetközi bírói fórumok, oly­kor az Európai Unió vagy az Európa Tanács szervei, máskor pedig, ez talán a legfonto­sabb, a hazai közvélemény fékezik a Nemze­ti Együttműködés Rendszere alkotmányos­ságtól mind jobban távolodó jogrendszeré­nek a lejtőn száguldó szekerét. Ezek jelentik a reményvesztettség ellen ható fontos sza­kaszgyőzelmeket, amelyek abban segítenek, hogy ne hunyjon ki végleg az alkotmány vé­delmének olykor már alig pislákoló mécsese. Vissza kell fordítanunk a szétesés folya­matát. Az új köztársaságnak újra kell sző­nie a társadalom bomló szövetét. Lehet eh­hez jelszavunk: Legyen köztársaság! Sza­badságot, egyenlő méltóságot! A forrás a fel­világosodás, de a tervezéskor tekintettel kell lennünk a megváltozott világra és azon be­lül a mi megváltozott saját világunkra is. Az egyenlőség magasztos igényét zsarnokság­ba fordító rossz történelmi kísérletek után ma már a piacgazdaságban megvalósítható egyenlő méltóság tiszteletét helyes követel­nünk, és, ha nem is testvérekként, de az ál­lampolgári közösség tagjaként, közös méltó­ságot hordozó individuumokként kell egy­másra tekintenünk.”

Next