Schein Gábor: Éjszaka, utazás (Pozsony, 2011)

„Kétféle tintával írsz. Az egyik azonnal megszárad, végigsimíthatod, olvasható. A másik láthatatlan, ahogy a lámpafények, az illatok ismétlődésében elrejtőzik a város, ahová meggondolatlanul visszatérsz, és ahogy láthatatlan a nő is, aki melletted ébred, melletted alszik el. Ami láthatatlan, érzékeidből hirtelen tör elő és szétömlik, mielőtt megírhatnál akár egyetlen mondatot. Ami látható, vakon követi a fénnyel telt arcot. Csukott szemmel írj, mintha volna időd.” Schein Gábor új verseskötete már címével is - Éj­szaka, utazás - az emberi egzisztencia belső tájai­ra invitálja olvasóját. A Túl a kordonokon ciklusban viszont e jelentős költészet új, politikai-társadalmi dimenzióját ismerhetjük meg. A jelenről, jelenünk­ről ad hírt a kötet - visszafogott szenvedéllyel, nagy erudícióval és nyelvi erővel.

Next