Szegedy-Maszák Mihály: Szó, kép, zene. A művészetek összehasonlító vizsgálata (Pozsony, 2007)

Van-e lehetőség a különböző művésze­tek összehasonlítására? Ugyanaz a szer­ző aligha lehet egyszerre a festészet, az irodalom és a zene szakértője, nem szól­va a művészet más változatairól. E kö­tet szerzője irodalmár, ki úgy véli, csak­is akkor kerülheti el a felületességet, ha vagy a művészetek közös tulajdonsága­it vizsgálja, vagy különböző művészeti ágak kapcsolataival foglalkozik. Az ér­telmezés történeti változékonysága nem­csak írói müvekre, hanem képzőművé­szeti és zenei alkotásokra, sőt filmekre is vonatkozik. Különböző nemzedékek másként látnak, hallanak és olvasnak. Hogyan változott Shakespeare vagy Ri­chard Wagner műveinek előadása, Hen­ry James legvitatottabb történetének és Csontváry festményeinek értékelése a ke­letkezésük óta eltelt időszak során? Az itt olvasható tanulmányok egy része eh­hez hasonló kérdésekre keresi a választ. Más részük az egyik művészetnek a má­sikra tett hatását világítja meg, s azt vizs­gálja, mi történik, amikor valamely mű­vet másik közegbe (médiumba) helyez­nek át: hogyan fordít le valaki egy fest­ményt vagy zenemüvet szavakra, miként visz át mozivászonra vagy zenésít meg egy szöveget. Mennyiben érzékelhe­tő Ezra Pound költészetében, hogy egy ideig zenekritikusként is működött, sőt zeneműveket is készített? Mi a viszony Balázs Béla színműve és Bartók operája, Beckett forgatókönyve és filmje között? Az ilyen kérdésekre adott válaszok segít­hetnek abban, hogy megértsük a művé­szet mibenlétét.

Next