Tábori Ádám: A hurrikán háza. Új és válogatott versek (Pozsony, 2009)

Tábor Ádám könyvének első har­mada utóbbi hét évben írt új versei javát tartalmazza. További kéthar­mada az idáig vezető utat, a hatva­nas évek közepétől az ezredforduló­ig tartó pályaívet rajzolja ki. A költő színes, telt zeneiségü, szürrealiszti­­kus ifjúkori lírájában az individuum személyes drámái egybeszövődnek a történelem kollektív drámáival. Ezt a korszakát - kötetben részint először olvasható - formabontó és új formákat teremtő neoavantgárd periódusa ellenpontozza. A nyolc­vanas évektől pedig e második pe­riódus szikár pontosságával és gon­dolatiságával, „a szellem zenéjével” oltja be ismét hagyományosabb for­mákban megszülető verseit. „Nálam egy élmény, gondolat vagy történés köré akkor kristályosodik vers, ha segítségével az élményt éle­tem szellemi-egzisztenciális tengelyé­hez kapcsolhatom. A versírás célja, hogy a formált és sürített önkifejezés­sel a lehető legmélyebben megértsem - és ezáltal egy jottányit a megváltás, azaz a szabadság irányába változ­tassam - magamat és a rajtam ke­resztülfutó közösségköröket.” WWW. KALLIG RAM.com

Next