Fábri Anna: Mi ez a valósághoz képest? - kérdések és válaszok Jókai, Mikszáth és Krúdy olvasása közben - Kortárs tanulmány (Budapest, 2013)

Vár, város, adoma. A Felvidék képe Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula műveiben

VÁR, VÁROS, ADOMA A Felvidék képe Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula műveiben Amikor csaknem százhetven évvel ezelőtt egy felvidéki ma­gyar mágnás, Mednyánszky Alajos báró első könyvét meg­jelentette a pesti Hartleben Kiadó, még senki nem gondolta, hogy ezt a metszetekkel ékesített német nyelvű útleírást: a Malerische Reise auf dem Waagflusse in Ungarn-t (a Festői utazás a Vág folyón Magyarországon-t) afféle motívumtár­ként forgatják majd a század magyar írói. Leginkább és leg­többet Mikszáth Kálmán, aki saját előadásában újra közre­adta a Vág menti várak történetét Magyarország lovagvárai regékben (1890) című könyvében. A Malerische Reise Felső-Magyarország egyik jellegzetes vidékével ismertette meg az olvasót: a Vág völgyével, követve a folyó útját a hegyvidéktől (az eredettől) a síkföldig (a Duná­val való egyesülésig). A háromszázhetvenöt kilométeres vízi utat író és olvasó tutajjal teszi meg: a parton városok, falvak, a hegytetőkön középkori várak romjai tűnnek föl. Némely­kor telik az időből meglátogatásukra, máskor pedig meg kell elégednünk elsuhanó látványukkal. A főúri útikalauz - egyéb­ként komoly, megbízható és képzett államhivatalnok - szak­szerű felvilágosítással szolgál a települési és gazdasági viszo­nyokról, felhívja a figyelmet a természeti látványosságokra, de részletezően és kimerítően a címben megjelölt festőiség egyik tényezőjéről: a várakról és várromokról szól. Keve­sen tudják, hogy a többnyire csak német nyelven publikáló Mednyánszky az első magyar romantikusok egyike, aki ugyan­olyan élénk vonzalommal fordult a regényes középkor, mint 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom