Fábri Anna: Mi ez a valósághoz képest? - kérdések és válaszok Jókai, Mikszáth és Krúdy olvasása közben - Kortárs tanulmány (Budapest, 2013)
Vár, város, adoma. A Felvidék képe Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula műveiben
VÁR, VÁROS, ADOMA A Felvidék képe Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula műveiben Amikor csaknem százhetven évvel ezelőtt egy felvidéki magyar mágnás, Mednyánszky Alajos báró első könyvét megjelentette a pesti Hartleben Kiadó, még senki nem gondolta, hogy ezt a metszetekkel ékesített német nyelvű útleírást: a Malerische Reise auf dem Waagflusse in Ungarn-t (a Festői utazás a Vág folyón Magyarországon-t) afféle motívumtárként forgatják majd a század magyar írói. Leginkább és legtöbbet Mikszáth Kálmán, aki saját előadásában újra közreadta a Vág menti várak történetét Magyarország lovagvárai regékben (1890) című könyvében. A Malerische Reise Felső-Magyarország egyik jellegzetes vidékével ismertette meg az olvasót: a Vág völgyével, követve a folyó útját a hegyvidéktől (az eredettől) a síkföldig (a Dunával való egyesülésig). A háromszázhetvenöt kilométeres vízi utat író és olvasó tutajjal teszi meg: a parton városok, falvak, a hegytetőkön középkori várak romjai tűnnek föl. Némelykor telik az időből meglátogatásukra, máskor pedig meg kell elégednünk elsuhanó látványukkal. A főúri útikalauz - egyébként komoly, megbízható és képzett államhivatalnok - szakszerű felvilágosítással szolgál a települési és gazdasági viszonyokról, felhívja a figyelmet a természeti látványosságokra, de részletezően és kimerítően a címben megjelölt festőiség egyik tényezőjéről: a várakról és várromokról szól. Kevesen tudják, hogy a többnyire csak német nyelven publikáló Mednyánszky az első magyar romantikusok egyike, aki ugyanolyan élénk vonzalommal fordult a regényes középkor, mint 122