Fábri Anna: Mi ez a valósághoz képest? - kérdések és válaszok Jókai, Mikszáth és Krúdy olvasása közben - Kortárs tanulmány (Budapest, 2013)

Vár, város, adoma. A Felvidék képe Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula műveiben

a népköltészet felé. E vonzalmát igazolja a Festői utazás.. .-t követő, ismét csak német nyelvű könyve: az Erzählungen, Sagen und Legenden aus Ungarns Vorzeit (Mondák, regék és legendák a magyar előidőkhől, 1829). Mednyánszky útleírása és regegyűjteménye Felső-Magyar­­ország felé terelte az irodalmi érdeklődést, noha annak csak egyetlen jellegzetes vidékét mutatta be. A fenségesen zord hegyvidék, a messzeségbe vesző erdőségek, a várak és vár­romok - a visszahúzódás és magány, a rejtekhely, a múló idő metaforáiként tűntek föl a gyermekkorát élő magyar iroda­lomban is, s így természetes, hogy a hegyek, erdők, várak és várromok vidéke: a Felvidék vissza-visszatérő színhelye lett a — francia romantikusok és Walter Scott nyomán — saját hangjukat próbálgató magyar elbeszélők műveinek. A költők vonzódása talán még nagyobb volt: a regék és mondák megverselésének kordivatja kitüntetett szerephez juttatta a középkori nagyurak földjét, a Felvidéket. Amikor az ifjú Petőfi Sándor alig tizenhat évesen elkészítette a ma­gyarországi várromok jegyzékét, a lajstromba vett hatvan épületmaradvány kétharmada felső-magyarországi volt. Petőfi, aki nem győzte hangsúlyozni, hogy szíve az Alföldé, és csupán a csodálat fűzi a Felföld zord, regényes vidékéhez, később hosszú heteken át utazgatott Felső-Magyarország keleti tájain, s úti jegyzeteit öt folytatásban osztotta meg a nagyközönséggel. Ezek az úti jegyzetek az Alföld-kultusz igézetébe merült magyar irodalomban bizonyos feltűnést kel­tettek, s ezt csak fokozta az a „költői verseny”, amelynek során Petőfi két fiatal költőtársával, Tompa Mihállyal és Kerényi Frigyessel mérkőzött meg egy idillikus kárpáti táj megének­­lésében. Az érdeklődést persze nemcsak az irodalom táplálta a Felvidék iránt, hanem az a körülmény is, hogy - elsősorban keleti, észak-keleti régiója - a magyar politikai élet számos meghatározó alakjának szűkebb pátriája volt. Innen érkezett a politikai élet legfőbb színterére, a Felső-Magyarország nyu­gati nagyvárosába, Pozsonyba, az országgyűlésre Kossuth Lajos, az ellenzék vezére csakúgy, mint a konzervatívok - ko­rán elhunyt - vezérpolitikusa, Dessewffy Aurél. Az 1840-es 123

Next