Kovács István: A gyermekkor tündöklete. Korai önéletrajz (Budapest, 1998)

Végtelen utam földi ívének tetejéről már vissza lehet nézni. Látom életem mérföldköveit jelző pontok, a tények és események rövidítésjelei: történelem-lengyel szakos tanári diploma 1968-ban, gondolatjellel hozzászegezve az Eötvös Kollégium; a „Kilencek” baráti közössége és költőcsoportja az 1969-ben megjelent Elérhetetlen föld című antológia fedőlapja mögött; a Bécsi Egyetemen 1970/71-ben tanulásra jogosító Herder-stipendium, amelyet én hálából akár Illyés-ösztöndíjnak is nevezhetnék; bemutatkozó és gyűjteményes versesköteteim - Havon forgó ég (1973), A tér töredékei (1975), -; az utolsó munkahelyek: Krakkó - főkonzulátus és Piliscsaba- Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Anyám halálának évszáma 1987 és gyermekim születési dátumai (Orsolya- 1981, Mihály - 1984) annak a csodának jelzéseként is, hogy történjék bármi, az élet megy tovább. Korai önéletrajzom fényképei

Next