Oláh Anna: A domáldi tündérkert. Bolyai Farkas gyümölcskertészeti, erdészeti és borászati munkássága - Kortárs Tanulmány (Budapest, 2019)

„[Édesanyád] Domáldra kívánkozott; elvittem ahhoz készített fedéres ágy­ban, sok gyönyörűsége volt ott, sokszor vitette magát a kertbe, a hegyre is id. A kert szép most, mintha egy havasba lépnék be az ember; az egybe sűrűdött erdő a kanyargó utak felett sok helyi természeti ernyőt formál; kígyóznak a vizek, s esnek kőről kőre le - egy szép kis remeteház a hajdani tó helyin nőtt erdő közepin van; kürn kőasztal s ülő­kövek, s egy tüköresés, melynek vize szépen kígyózva, elmeneteled után, egy sírhalom felibe mementónak tett követ jobbra hagyva, befoly a sűrűség­be. Kereken körülállanak a veled egy­idejű nyárfák, születésed emlékoszlo­pai, a kék égbe érkező fejeikkel. Ott ebédeltünk a vízesésnél a kőasztalon; kitettem a te bécsi képedet is, hogy hárman legyünk.” Bolyai Farkas levele fiához, Jánoshoz „Szinte minden múzsával polygámiá­­ban élt, belőle csaknem minden hitelt volna.” Bolyai János szavai apjáról

Next