Viharos (Gerő Ödön): Az én fővárosom. Budapest-tárcák, 1891 - A Tegnap Városa (Budapest, 2021)

„»Bejártam sokszor a világot.« Én csak Budapestet jártam, de nekem a városom felér a világgal. Rossz a levegője, de pesti levegő; a vize rosszabb, de Pesten iszom; a közigazgatása a legrosszabb, de itt sínylem. Minél több baját látom, annál jobban megszeretem, mert azt is látom, hogy tenger bajok ellenére is az, ami. Gyenge húsz esz­tendő alatt kicsiny lányból gyönyörű nővé lett, bájakban is gazdag, kedvességben is öreg, talán hibákban sem szegény. De nem tükrözik az üveglap, ha a hátsó lapját be nem mázolják, és nem hegy a hegy, ha völgy nincs a szomszédban. 3000 Ft Viharos / Gerő Ödön már az új főváros ismertetője, aki nem elégszik meg az utcai élettel, hanem behat az egyes városrészek és környékek sajátszerű társaséletébe is. Érdekes egymásutánban vezeti át az olvasót a nagyváros minden életmozgalmán, mulatóhelyein, termein, kávéházain, műintézetein, s mindenütt hirtelen bemutatja a változatos keretek közt élő embertypust, sok helyütt szelíd iróniával, rendesen gyöngéd humorral, de sehol sem bántó vagy visszataszító alakban. Aki tárcalevelei közül néhányat elolvas, Budapest belső életének nagy állagaival megismerkedett, s nem közönséges fővárosi lélektannak jutott birtokába. (Ágai Adolf [Porzó], 1890) „A három város, amelyből a nagyváros alakult, egymástól teljesen elütő volt, de e városok egyes részei is csupa ellentét volt. Pest az előretörekvés, Buda a pihenés, Óbuda a fatalizmus városa volt. Pesten a haladás, Budán a nyugalom, Óbudán a lemondás. A három város lelkülete nem is forradt egybe, sőt egyes részeik is külön­külön világot alkotnak. Ezért mondják, hogy Budapestnek nincs karaktere. Hogy még nem is vegyület, hanem csak zagyva keverék. De talán éppen ezért érdekesebb, mint sok más nagyváros. A népe Budapestnek az igazi érdekessége, nem a házai, intézményei és műkincsei.” AZ ÉN FŐVÁROSOM Viharos / Gerő Ödön VIHAROS BORITOK_final.indd 1 2021.08.23. 18:40:39

Next