Ambrus Lajos: Vezérek és atyafik. Székelyföldi mondák, regék, történetek (Kolozsvár, 2014)
Második rész: Vidékek, székek, vármegyék
Egyszer maga a török pasa tekintett a szent szoborra. Elbűvölte azt is, leborult hát a pasa a szobor elé és imádkozott, embereit meg kiparancsolta a templomból. Amikor Ali pasa tört be félelmetes hadával Csíkba, a dúlás előtt három hétig a szobron három csillag ragyogott. Egy a homlokán, kettő a mellén, oly nagy fénynyel, hogy éjjel a templomot teljesen kivilágították. Egy tatár akkor ostorával a szent szobor arcába csapott. Vérzett is az ejtett seb úgy, hogy azt befesteni soha senki se tudta. Nem beszél ma a szobor, könnyet se ejt, de lelket tisztít meg a gyalázattól. 145