Bágyoni Szabó István: Erdélyi hármasoltár (Kolozsvár, 2015)
Bágyoni Szabó Istvánt kiváló költőként és műfordítóként ismerhette meg az irodalmat olvasó közönség. Az 1979- ben megjelent Kések ideje című regénye így valóságos robbanás volt a meglepetésen túl, és sokunkban Sütő András és Király László prózai munkáihoz kötődött, elsősorban tematikájával és morális üzenetével, míg eszközeiben és nyelvezetében teljesen új utakat jelölt meg. A lovak estére hazaérnek címmel elkészült folytatást 1985-ben Romániában nem engedik nyomdába, és csak tíz év elteltével kerül az olvasó elé, persze Budapesten. Azzal, hogy Bágyoni Szabó megírta regénytrilógiája harmadik részét is, Képek a porból címmel, mintegy harmincéves írói munka, töprengés, számvetés és sors végére tesz pontot. Ezt a vállalkozását 2013-ban a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjjal támogatta. El kell mondanunk, hogy Bágyoni Szabó István írótársunk következetes írói munkássága méltánylandó, s nem csupán egy nemzeti kultúrát támogató intézmény, hanem egész irodalmunk részéről. Regénytrilógiája éppúgy foglalkozik és szembenéz az Erdély-részi magyarság jelenével, mai vívódásaival, mint a történelmével, múltjával. Mindhárom könyv ismeretében tudom, érzem: a szerző Jenei Vaskó tanár (majd lapszerkesztő) életét követi, de a tanár életén keresztül felnyílnak a múlt (a Trianont követő erdélyi ki- és áttelepítések, magyarüldözések) és a megélt jelenvalóság tragédiái, a közösségvállalás és elhagyás feldolgozhatatlanságai...