Balogh Dezső - Gállfy Mózes - J. Nagy Mária: A mai magyar nyelv kézikönyve (Bukarest, 1971)
Gálffy Mózes: Alaktan
A szén, vas, olaj, anyag, talaj pedig anyagnév. Az ide tartozó nevek olyan dolgot jelölnek, amelynek legkisebb darabja is azonos az egésszel. A köznév fajai eszerint az egyedi, gyűjtő- és anyagnév. A tulajdonnév és fajai A tulajdonnév vagy tulajdon főnév valamely egyed saját, más egyedektől megkülönböztető neve. Nem általánosítás útján jön létre. Elegendő magának a dolognak a megléte. A tulajdonnevek többfélék. A ş z e m é 1 y n é-v több elemből áll. A legátfogóbb közülük a család- vagy vezetéknév, amely az azonos nevű egyének elkülönítésére szolgál. Kovács (János, Erzsébet), Nagy (Péter, Ilona). Ezen belül az egyedeket utónévvel vagy keresztnévvel különböztetjük meg (János, Péter, Erzsébet, Ilona)-, ide sorolhatjuk ugyanakkor a keresztnevek bee é z ő alakjait (Jani, Jancsi, Jánoska stb.). Különösen falun, de városon is megesik, hogy több azonos nevű egyént kell elkülöníteni névvel egymástól. Ilyenkor vagy számmal (Tóth I, Tóth II), vagy az ábécé betűivel (Nagy A. János, Nagy B. János) vagy pedig ún. ragad ványnévvei (Dinnyés Pál János, Sánta Szabó Ferenc) jelölik meg a beszélők a kérdéses személyt. A számozásos meg az ábécéből vett betűkkel való megjelölés hihetőleg hivatalos jellegű. A ragadványnév-adás népi indítékú, de gyakran hivatalos iratokban is meghonosodik. Olykor öröklődik, akárcsak a családnév. Az állatnevek szintén tulajdonnevek. Ezek egyetlen névből állanak: Villám, Szellő (lónév), Gyöngyös, Virág, Kormos (szarvasmarha-név), Bodri, Sajó (kutyanév) stb. Ide tartoznak a földrajzi nevek: a világrészek (Európa, Ázsia), országok (Jugoszlávia, Amerikai Egyesült Államok), tájak, közigazgatási egységek (Havasalföld, Erdély; Ilfov megye, Kolozs megye), települések (Bukarest, Brassó, Bánffyhunyad, Olthévíz), utak, utcák, terek (Dózsa György utca, Szabadság tér), hegyek és vi152