Balogh Dezső - Gállfy Mózes - J. Nagy Mária: A mai magyar nyelv kézikönyve (Bukarest, 1971)
Balogh Dezső: Mondattan
zébe fogta, I úgy estefelé egy vasárnap I csöndesen elmosolyodott“ (József Attila: Anyám); „Még három napja csak, hogy láttalak“ (Szemlér: Zöld övezet); „Egyszer neked is meg kell halni —“ (Hajdú Zoltán: Naplótöredék). Ritkán határozói igenév is előfordul időhatározóként: ,,S végigfutván (=miután végigfutottunk) a világi teren, I A hajnali égre leheveredünk“ (József Attila: Csudálkozunk az életen). A tulajdonképpeni időhatározóval rokon a s z á mhatározó. Ez a cselekvés, történés gyakoriságára, időbeli ismétlődésére utaló mondatrész. Fő kifejező eszköze a -szór, -szer, -szőr rag, és a hányszor?, hányadszor? kérdésre felel: „Végigmentem kétszer-háromszor a parton“ (Jókai: Az aranyember); „Sokszor találkoztam vele már,... I De ha elhagytam talán százszor, I Ezerszer tértem vissza hozzá“ (Ady: Az új Kísértet); „Már ötödször olvasom ezt az oldalt, mégis alig tudom megérteni“ (Nagy István: Nincs megállás). Néha azonban névutós névszó és határozószó is betöltheti a számhatározó szerepét. Névutóként az ízben, az esetben és az alkalommal határozóragos névszók állanak: „Két ízben láttam az utcán“; „Néha az anyjuk feláll a kemence mellől“ (Veres Péter: Tél a Gyepsoron); „Gyakran megyek el most halotti házak kapujánál“ (Kosztolányi: A szegény kisgyermek panaszai). Említettük a határozóragok ismertetésekor és ezúttal sem mulaszthatjuk el, hogy föl ne hívjuk a figyelmet a -nál, -nél rag használatára. Sajnos, gyakran fordul elő mint időhatározórag, holott, jellegzetesen külső helyviszony ragként él a nyelvben. Helytelen tehát az ilyen használat: „Nem volt jelen a névsorolvasásnál“. Helyesen: ... névsorolvasáskor, vagy: névsorolvasáson. Egyébként ez a ragunk számos más viszonyt jelöl már. Egyeduralkodó szerepe azonban — jóllehet újabb funkcióban való használata sem mindig hibáztatható — nem kívánatos. A módozathatározó Ez a fajta határozó, akárcsak a hely- és időhatározó a háromirányúságnak megfelelően fejezi ki a cselekvésnek, történésnek, létezésnek valamely körülményét, még322