Balogh Edgár (szerk.): Romániai magyar irodalmi lexikon 1. A-F (Bukarest, 1981)
Cs
Cselényi 332 ténete köréből. írt Bolyai János életéről (a Bolyai János élete és műve c. kötetben, 1953), a székely felkelők és a szászok kapcsolatairól 1562-ben (A Kolozsvári V. Babeş és Bolyai Egyetemek Közleményei. Társadalomtudományi sorozat, *1956/1—2), az 1456. évi nándorfehérvári csata néhány részletkérdéséről (Kelemen-emlékkönyv, 1957), a moldvai csángók részvételéről az 1907-es parasztfelkelésben (az Adalékok az 1907-es parasztfelkelés történetéhez c. kötetben, 1957). Az Istoria României II. (1962) és III. kötetében (1964) az Erdély történetéről a XVI. század második felében és Bethlen Gábor fejedelemségéről szóló fejezetek szerzője. Több középiskolás történelemkönyvet és orosz szépirodalmi művet fordított magyarra, így Olga Fors regényét Ragyiscsevről (Kós Károllyal, 1960). Lefordította (Debreczeni Józseffel és Köllő Károllyal) s előszóval látta el Dimitrie Cantemir Moldva leírása c. könyvét (1973). Összeállította a Bodor András és Csetri Elek szerkesztette Történeti kronológia I—II. (Kriterion Kézikönyvek 1976) középkori részét; az 1562-es székely felkelés lefolyásáról, majd visszhangjáról Despot Vodă ud varában előadást tartott egy Csíkszeredái tudományos ülésszakon, s mindkét tanulmánya megjelent A székelyek harca a feudális kizsákmányolás ellen a XVI. század második felében és részvételük a törökellenes harcban c. gyűjteményes kötetbe» (Csíkszereda 1976). Cselényi Béla, ifj. (Kolozsvár, 1955. ápr. 4.) — költő. Id. ~ Béla fia. Kolozsvárt érettségizett, 1974—75-ben játékgyári munkás. 1973-ban mutatkozott be az Echinoxban; a *Fellegvár c. ifjúsági oldal egyik munkatársa. Első verskötetének (Barna madár, Forrás 1979) ironikusönironikus hangjával, a tárgyi és személyi viszonylatok, a költői helyzetek abszurdig fokozásával külön színt képvisel a mai romániai magyar lírában. Cselényi László — *televízió és irodalom Csendes Zoltán (Kolozsvár, 1924. nov. 23. — 1959. máj. 3., Kolozsvár) — statisztikus. Szülővárosában érettségizett a ref. kollégiumban, főiskolai tanulmányait a budapesti műegyetem elektromérnöki karán kezdte s a temesvári műegyetemen folytatta, párhuzamosan beiratkozva a kolozsvári egyetem közgazdaságtudományi fakultására is, ahol 1948-ban doktori címet szerzett. Pályáját a statisztikai tanszék tanáraként kezdte a Bolyai Tudományegyetemen (1948 —51), egy éven át a bukaresti közgazdaságtudományi főiskola