Balogh Edgár (szerk.): Romániai magyar irodalmi lexikon 1. A-F (Bukarest, 1981)

F

627 földtana kori ősemlős-faunájának megis­merését Kovács Sándor sepsi­szentgyörgyi muzeológus vitte előbbre, őslénytani közlései vol­tak Dragomán Pál marosvásár­­helyi muzeológusnak is. A hazai sztratigráfiában és paleontológiában Mészáros Mik­lós munkássága jelentős. 1957- ben mintaszerű monográfiája jelent meg Északnyugat-Erdély paleogén üledékeinek puhates­tű faxmájáról; tervszerű vizsgá­latokat végzett Délkelet-Európa krétakori és harmadkori kéreg­mozgásainak rétegtani követ­kezményeire vonatkozóan, s egész Európát és a szomszédos területeket is áttekintő követ­keztetésekig jutott. A talajföldrajz területén Incze Andorné Osváth Jolán elsősor­ban a talajok agyagásványairól közölt több szaktanulmányt ro­mán és magyar nyelven. Talaj­genetikai, talajföldrajzi és a lej­tőmódosító folyamatokat érintő kérdésekről, valamint a talajok antropogén hatású módosulásai­ról Jakab Samu tudományos ku­tató publikált román és magyar nyelvű dolgozatokat. Az Erdélyi-medence sóöveze­tének kutatója Nagy Lajos, aki mint a Román Földtani Intézet külső munkatársa jelentős ered­ményekkel járult hozzá a hazai sórétegek települési viszonyai­nak, keletkezési körülményei­nek tisztázásához. A Román Népköztársaság geológiája c. alatt kétkötetes magyar nyelvű egyetemi tankönyve jelent meg (1958). A sós tavak keletkezésének tisztázásához járult hozzá Maro­si Pál hidrológus, az Arad-kör­­nyék, Bánffyhunyadi-medence és a Rîmnicu Sărat környéke ’ mélységi vizeinek, a löszöknek és löszös rétegeknek elemző ku­tatója; jelentős szerepet vállalt Románia hidrogeológiai körzete­sítésének munkálataiban is. A hidrológia területén vált ki Új­vári József, akit könyvei (Folyók, tavak, tengerek, 1962; Geografia apelor României, 1972) és szak­­tanulmányai a nagy vízföldrajzi területi általánosítások szakem­berévé avattak. Úttörő munkát végzett országunk víztartalékai­val kapcsolatban a folyóhálózat tanulmányozása, a folyók víz­mérlegének, vízjárásának és táplálásának, a tavak övezetesí­­tésének területén; elsőnek kö­zölte a Duna vízmérlegének és vízjárásának típustérképét s Románia vízrajzi (vízgazdálko­dási) térképét. Az ország talaj­vizeivel és mélységi vizeivel kapcsolatos szakdolgozatai közül kiemelkedik az Erdélyi Mezőség vízellátására vonatkozó elkép­zelése. A Székelyföld enciklopédista> földrajztudósa volt Bányai Já­nos. Kiemelkedőek az utóvulká­ni működés jelenségeinek rész­letes vizsgálati eredményei; je­lentős borvízkutató és -térképe- 40'

Next