Balogh Edgár (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 2. G-Ke (Bukarest, 1991)
J
Jövő 556 1920-tól újraindul, s még 1937- ben is több-kevesebb rendszerességgel havonta megjelenik. Az antológia a 1920 és 1928 között szerepelt munkatársainak 26 írását közli. Boros György ajánló sorai után Ferencz József Köt a rög c. Reményik-idézettel indított „előszó helyetti“ vallomása az erdélyiségtudat kialakítását, a szülőföldhöz kötődést, valamint a magyar nyelv és kultúra ápolását tűzi ki a kötet céljául. Csongvay Lajos, Ferencz József, V. Filep Andor, Rostás Dénes, Simén Dániel, Török Mihály és Zsigmond József karcolatokkal, novellákkal, elmélkedésekkel szerepel. Urmösy Gyula dolgozata a c. önképzőköri lap történetét mutatja be. Verseket Dézsi Zoltán, Kriza János teológus és Székely (Szabédi) László tollából közölnek; utóbbinak három műfordítása is megjelent, közöttük Şt. O. Iosif Ének c. verse. Márkos Albert: Jövendő. Unitárius Közlöny 1928/9. 3. A marosvásárhelyi Vörös Zászló megyei napilap ifjúsági oldala. Szerkeszti Makkai János. 1979 januárjától jelenik meg havi rendszerességgel „fiataloktól — fiataloknak — fiatalosan“. Az üzemi, falusi és diákfiatalság köréből toborzott külső munkatársak bevonásával sokoldalúan, v áltozatos publicisztikai és szépirodalmi műfajú írásokban foglalkozik a KISZ-szervezetek, diákszövetségek tevékenységével, az ifjúság közösségi és magánéletével, munkájával (érdekvédelem, pályaválasztás, beilleszkedés, tudatformálás); öszszeállításokat közöl a Maros megyei irodalmi körök tagjainak írásaiból; helyet kapnak hasábjain ifjú toliforgatók próbálkozásai, fiatal képzőművészek munkái. Jövő — 1. Politikai és társadalmi hetilap Aradon, a KRP legális kiadványa. Felelős szerkesztő Márton István, szerkesztette Ehling Lajos és Matais Péter. Mindössze négy száma jelent meg 1929. ápr. 28-án, máj. 12-én, júl. 14-én és 28-án. Az első két lapszámot elkobozták, a 3. és 4. számot Aradon, Brassóban, Marosvásárhelyt és Erdély más városaiban is terjesztették. A lap a munkásság érdekeit védte,x mozgósító erejű cikkekben leplezte le a polgári-földesúri pártok demokratikus jelszavakkal kendőzött önkényuralmi törekvéseit, szolidaritást vállalt a bebörtönzött baloldaliakkal, követelte a munkásság szabad szervezkedési jogának tiszteletben tartását, sürgette a Városi és Falusi Dolgozók Blokkja kormányának megalakítását, beszámolt Május Elseje megünnepléséről, az ASTRA-gyári